A második világháború után az oroszok folyamatosan elfog­lalják a területeket. Spontán szervezetek, nemzeti bizottságok alakulnak, ezek egymástól függetlenek. 1944. XII. 2-án Sze­geden megalakul a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. Ez egy politikai tömörülés, tagjai: Független Kisgazda Párt, Ma­gyar Kommunista Párt, Nemzeti Parasztpárt, Szociáldemok­rata Párt. Megfogalmazzák, hogy a németek ellen kell for­dulni. 1944. XII. 21-én Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés, és megválasztják az Ideiglenes Kormányt, ve­zetője Dálnoki Miklós Béla. Rendeleti úton kormányoznak. Népbíróságok alakulnak, ahol a háborús bűnösök fölött ítél­keznek. 60 ezer ügyből 27 ezer elmarasztaló ítélet és 477 ha­lálos ítélet született, amiből 189 kivégzés történt. 1945. I. 20-án aláírták a fegyverszüneti szerződést.

Földosztást hirdettek. Itt különbséget tettek úri és paraszti birtok között, illetve ellenálló és nem ellenálló között. Az egy­házi birtokokat elvették. 5,6 millió holdat osztanak föl, ennek 30%-a szántóföld, 59%-a erdő, a maradék tó. 663 ezer igénylő kap földet. Alapvetően megváltoznak a földbirtokviszonyok, az elvett földekért ígért kárpótlást nem adták meg.

Megindult a pártosodás. A Független Kisgazda Párt a legerő­sebb, támogatói az új birtokosok és a régi birtokosok egy ré­sze. Ez egy gyűjtőpárt, 3 irányzat van a párton belül: módos birtokosok (Kovács Béla, Nagy Ferenc, Tildy Zoltán és Varga Béla), baloldali csoport - szimpatizálnak a kommunistákkal (Ortutai Gyula), konzervatív csoport (Sulyok Dezső). Egy má­sik párt a Szociáldemokrata Párt, ez munkáspárt, főleg a váro­sokban van jelen (Szakasits Árpád, Kéthly Anna és Marosán György). Harmadik párt Magyar Kommunista Párt, ez szintén munkáspárt, de jobban együttműködik a parasztsággal, mint a Szociáldemokrata Párt (Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Rajk László, Kádár János és Révai József). A negyedik párt a Nem­zeti Parasztpárt, ami a szegény parasztok pártja (Illyés Gyula, Bibó István és Veres Péter).

1945. VIII-ban volt a választási küzdelem, 20 éves kortól mindenki szavazhatott, kivéve a háborús bűnösök. Ekkor volt először budapesti önkormányzati választás 1945. X. 7-én. A pártok közös listát indítottak. A Kisgazda Párt győz 57%-kal, a Szociáldemokrata Párt 17,4%-ot, a Magyar Kommunista Párt 17%-ot, a Nemzeti Parasztpárt pedig 6,8%-ot kapott. 1945. XI. 4-én az országgyűlési választásokon a Független Kisgazda Párt győz. 1945. XI. 15-én megalakul az új kor­mány. Az új államformáról két elképzelés alakult ki, a Kis­gazda Párt a királyságot támogatta, a többi a köztársaságot. 1946. II. 1-én kikiáltják a köztársaságot, a miniszterelnök Nagy Ferenc, a köztársasági elnök Tildy Zoltán.

Az ország diplomáciai kapcsolatot létesít Svájccal, Angliával, Svédországgal. 1946-ban az USA 10 millió dollár értékű árut ad Magyarországnak. A békeszerződés terén rosszak a kilátá­sok, mivel nem sikerült időben kilépni a háborúból, bár a Kis­gazda Párt reménykedett. 1946. V-ban megérkezett a magyar tárgyaló küldöttség, de kiderült, hogy semmi határmódosítás nem lesz az ország javára. 1946. VII. 29-én tartották a béke­konferenciát Párizsban, a békeszerződést 1947. II. 10-én írták alá. Trianonhoz képest még 3 községet elcsatoltak, 300 millió dollár jóvátételt kellett fizetni - 200 milliót a SZU-nak, 70 milliót Jugoszláviának és 30 milliót Csehszlovákiának -, a hadsereg létszámát 70 ezer főben határozták meg - a szovjet csapatok itt állomásozhattak -, hazaengedték a hadifoglyokat. A határon túl maradt magyarok sorsa az adott ország belügye lett.

1945. után a Magyar Kommunista Párt kapta meg a legbefo­lyásosabb tárcákat (belügy), felülvizsgálta a földosztást, tö­megdemonstrációkat szerveztek. 1946. III-ban megalakul a Baloldali Blokk, amibe a kisgazdákon kívül minden párt be­letartozott. Céljuk a Független Kisgazda Párt meggyengítése. Megindul a "B"-listázás, ami során megvizsgálták az emberek múltját. Bevezették a szalámi-taktikát, ezzel egyenként távo­lították el a Kisgazda Párt tagjait, 1946. nyarán 20 embert si­került kizárni, például Sulyok Dezsőt.

A háború során 1 millió ember halt meg vagy tűnt el, a nem­zeti vagyon 40%-a megsemmisült, nem tudták biztosítani a napi létfenntartást, meghatározták az átlagos fogyasztást, megindult a batyuzás, a városi lakosság lerongyolódott, élel­miszerpótlékok jelentek meg. Helyre kellett állítani a közleke­dést, amihez múzeumokból hozták ki a járműveket, menetrend nincs. Megindult a bányászat, vidéken bevezették a beszol­gáltatási kötelezettséget. Naponta 300%-os volt az infláció. 1946. VIII. 1-én vezették be a forintot. Stabil árakat alakítot­tak ki és szabályozták a béreket. Az oktatásban bevezették a 8 osztályos iskolai képzést, a 4 osztályos középfokú képzést va­lamint a népi kollégiumokat - ezeknek a Györfi kollégium volt a mintája, és a Nékosz (Népi Kollégiumok Országos Szerve­zete) fogta össze őket. Megindul az esti illetve a levelező kép­zés, és az egyetemekre több diákot vesznek fel.

1946. XII-ben megalakul a Magyar Közösség, ami egy titkos szervezet. A Belügyminisztérium, a Politikai rendőrség és a hadsereg katonapolitikai osztálya kommunista kézen van. Koncepciós perek indulnak. 1947. II-ban letartóztatják Kovács Bélát, Nagy Ferenc örökre külföldön marad, leváltják Varga Bélát. 1947. V-ban új kormány alakul Dinnyés Lajos vezeté­sével. Elfogadják az első 3 éves tervet, új választásokat írnak ki, csökken a választásra jogosultak köre. 1947. VIII. 31-én vannak a választások, 10 párt indul, az egy listán induló koalí­ciós pártok 60%-ot, az ellenzéki pártok 40%-ot kapnak. A leg­erősebb ellenzéki párt a Demokrata Néppárt. Az ekkori válasz­tásokat kékcédulás választásoknak nevezik. A kommunisták választási csalást követnek el. A csalásokra hivatkozva meg­semmisítik a második legerősebb ellenzék szavazatait. 1947. IX-ben megalakul a második Dinnyés-kormány. A Kommu­nista Párt radikálisan megerősö­dik (pártmonopólium: az ös­szes pártot meg akarja szűntetni; párthegemónia: ő legyen a legerősebb párt). Minden országos méretű nagybankot álla­mo­sítanak, a vállalatok közül államo­sítják azokat, ahol 100 főnél többen dolgoznak, megszűntetik a Gyárosok Országos Szövet­ségét. A két munkáspárt 1948. VI. 12-én egyesül, új nevük Magyar Dolgozók Pártja, a főtit­kár Rákosi Mátyás, az elnök Szakasits Árpád, Tildy Zoltánt leváltják, 1948. XII-ben Dobi István lesz az új miniszterelnök.

Félnek a katolikus egyháztól. 1947. végétől az egyházat szét­választják az államtól. 1948. nyarán államosítják az egyházi iskolákat, 1948. XII-ben letartóztatják Mindszenti bíborost, betiltják a Nékoszt, folyóiratokat szűntetnek meg. 1948-49-re kialakul az egypártrendszer, 4 vezető politikusa: Rákosi Má­tyás, Gerő Ernő, Révai József és Farkas Mihály. Az egyéb szerveket a párt meghosszabbított karjainak tekintik, erőszak­szervezetük az ÁVH (népnyelven ÁVÓ), vezetője Péter Gá­bor. Mindszenti Józsefet 1949-ben valutázás vádjával élet­fogytiglanra ítélik (hosszas bujkálás és menekülés során ki­megy az országból és Németországban hal meg).