Az ipari forradalom egy komplex nemzetgazdasági, társadalmi átalakulás, ami folytán a gazdaság, társadalom, politika, kultúra egyetlen területe sem marad érintetlen, valamint komulatív, azaz önmagát előrehajtó folyamat.

Az ipari forradalomnak eddig 4 korszaka van: 1780-1860 a gőz és a  textilipar forradalma, központja Anglia; 1860-1914 vegyipar, elektromos ipar, központjai USA és Németország; a két világháború között autó, hűtő, tömegtermelés; a második világháború után számítástechnika(ez a mai napig tart).

Az első ipari forradalom (1780-1860)

Az ipari forradalom előfeltételei politikai, tőkés átalakulás(polgári forradalom - Anglia, polgári reformok - Magyarország, szerves előzmény nélküli - USA, strukturális erőszak - gyarmatok), gazdasági feltételek(eredeti tőkefelhalmozás, tőkés-bérmunkás), infrastruktúra(bankrendszer - 1694. Angol Nemzeti Bank, oktatás, egészségügy, úthálózat), és mezőgazdasági fejlődés.

Az első ipari forradalom központja Anglia volt, és először a textiliparban jelentek meg újítások, amihez a mezőgazdaság fejlődése is hozzájárult(vetésforgó, megszűnik a nyomáskényszer, műtrágya, istálló). Angliában megnő az állattenyésztés aránya, egyre több földesúr alkalmazza a bekerítés módszerét, ami azt jelentette, hogy a földesúr az allódiumot(majorság), vagyis a saját kezelésű földterületét kiterjeszti az egész birtokára, azt bekeríti, és juhokat tenyészt a földjein. Ennek köszönhetően rengeteg gyapjú áramlott a ruhaiparba, amit fel kellett dolgozni, ennek következtében a munka meggyorsításának érdekében itt figyelhetők meg az ipari forradalom első találmányai.

Az első találmány John Kay repülő vetélője volt 1733-ban, ami meggyorsította a szövést, ezt követte a fonás terén Hargreaves fonó Jenny nevő "fonógépe", fonógépeket egyébként Cropton és Roberts is készített.

Új erőforrást fedeztek fel, a gőzt. Az első gőzgépet Newcomen találta fel, amit bányavíz szivattyúzására használtak, ezután 1769-ben James Watt is előállt gőzgéppel, 1805-ben Stephenson elindította az első gőzmozdonyt, majd őt követte 1809-ben Fulton a gőzhajó feltalálásával. Az első vasutat 1825-ben nyitották meg Stackton és Darlington között. Davy újfajta lámpát talált fel, Cort pedig a kemencék terén újított. Lassanként a gépgyártást is gépesítették. Úthálózatok épültek(Mac Adam - makadám út), Morse feltalálta a távírót, hitelintézetek alakultak, megindult a tőzsdézés.

Az ipari forradalom idején egyfajta demográfiai forradalom is jelentkezett, megnőtt az átlagéletkor. Javult az egészségügy, védőoltásokat vezettek be, iskolahálózatok épültek. Megindult egy urbanizációs folyamat is, de emellett jelen volt a bűnözés és a tömeges elnyomorodás is.

A mezőgazdaság is fejlődésen ment át, új termelési formák jelentkeztek(farmer - USA, szabad paraszti gazdálkodás - Nyugat-Európa, porosz utas agrár fejlődés{a nagybirtok megmarad} - pl. Magyarország). Itt is voltak találmányok: Deere(eke), Fowler(gőzeke), Full(vetőgép), Bell(aratógép). Az állatállomány megnőtt, új állatfajtákat tenyésztettek ki(hússertés, fekete-fehér szarvasmarha), szakosították a mezőgazdaságot, új növénykultúrákat vezetnek be(napraforgó, szója).

Mindezek a társadalomra is hatással voltak, két szélsőséges, egymással ellentétes osztály alakult ki: burzsoázia(tőkések) és a ploretariátus(munkások), e két társadalmi osztály között helyezkedett el egy harmadik, a középosztály(orvos, jogász, tanár), ami tompította az osztályellentétet.

Munkásmozgalmak szerveződtek, ezek közül elsők voltak a luddisták(géprombolók). Ők minden baj okát a gépekben látták. 1834-ben a lyoni takácsok szerveztek felkelést. Az 1820-as években megindul a Trade-unionizmus(szakszervezeti mozgalom, szakszervezetek), 1824-től a munkásoknak Angliában törvényes joguk van sztrájkolni. A következő mozgalom a chartizmus volt, 1836-ban kivívják a népalkotmányt, bevezetik az általános választójogot, jóléti intézkedéseket hoznak, munkáslapok jelennek meg(Északi Csillag). Ennek az időszaknak egy jelentős személyisége James O'Connor.

Utópista szocialista gondolkodók különböző államelméleteket dolgoztak ki, ezek közé tartozik Saint-Simon, Fourier(falanszter), Owen(szövetkezeti falvak). Megindul a forradalmi munkásmozgalom, Proudhon kidolgozza a kispolgári szocializmus elméletét, jelentős személy Blanc(az első munkás származású parlamenti képviselő), aki részt vesz az 1848-as forradalom előkészítésében, Blanqui politikai és vagyoni egyenlőséget követel.

A kor két legjelentősebb alakja Marx és Engels. 1844-ben ismerkednek meg, két közös művük: Német ideológia - a történelmet 5 korszakra osztják(ősközösség, rabszolgatartó társadalom, feudalizmus, kapitalizmus{most}, kommunizmus{majd}, az utóbbi kettő közötti átvezető korszak a szocializmus), a másik mű pedig a Kommunista Párt kiáltványa(1848. pártprogram, miképp lehet a kapitalizmusból a kommunizmusba átmenni). Marx írt egy könyvet a kapitalizmus elemzéséről, ennek a címe Tőke(1867).