1301-ben kihal az Árpád-ház, ezután hét évig tartó interregnum, azaz király nélküli korszak következett, ezt a kiskirályok(a korábbi birtokeladományozások következtében hatalmas területek kerültek egy-egy család kezére, ez a tartományúri hatalom kialakulásához vezetett, az ország 7-8 tartományra tagolódott, amiknek urai saját területükön királyi hatalommal rendelkeztek, ez megakadályozta a szilárd központi hatalom kialakulását) korának is hívják.

A kiskirályok a következő családok voltak:

Csák(Csák Máté, északnyugaton),

Kőszegi(a Dunántúl nagy része),

Subics(Horvátország, délvidék),

Aba(Aba Amádé, északkeleten),

Borsa(Tiszántúl),

Kán(Kán László, Erdély),

Babonics(Szlavónia déli része)

Az Árpád-ház kihalása után megkezdődtek a trónharcok, három jelölt volt: a cseh Vencel, a bajor Ottó és az Anjou Károly Róbert(Itália). Végül Károly Róbert(1301-1342) került ki győztesen, támogatói voltak a délvidéki magyar urak, később a dunántúliak, a városi polgárok és a kis- és középnemesség zöme. Először 1301-ben koronázzák meg, megnő a korona jelentősége, másodszor is meg kell koronázni, ez 1308-ban történik. Tényleges hatalmat csak a tartományurak legyőzése után tud szerezni, 1312-ben a rozgonyi csatában legyőzi az Abákat, majd sorra a többieket is, végül Csák Máté 1321-ben bekövetkezett halála után az ország teljes területe a fennhatósága alá kerül.

Károly Róbert különböző reformintézkedéseket hajt végre, amiket négy csoportba lehet sorolni, ezek a következők:

gazdaság: aranypénzt veret(forint, váltópénze a garas, aminek a dénár a váltópénze), garantálta a pénzek aranytartalmát, fenntartotta magának a bányamonopóliumot, királyi bányászokat alkalmazott, bányavárosokat hozott létre, meghozta az úrbúra reformot(bányabér, a királynak a kibányászott nemesérc után járó jövedelem, mely a fémmé olvasztott arany 1/10-ét, az ezüst és más nemesérc 1/8-át jelentette, amit a földesúr megtarthatott), nyersfémet nem lehet otthon tartani, bevezeti a kapuadót(minden jobbágy fizeti, ez az első állami egyenes adó)

hadsereg: banderiális hadszervezet(a zászlósurak önálló magánhadseregeiből áll), inszurrekció(nemesi felkelés, kis- és középnemesek hadseregei, saját magukat állítják ki katonának), zsoldosok, jászok és kunok könnyűlovas csapatai

külpolitika: Havasalföld felé próbál hódítani, de nem sikerül, 1335-ben részt vesz a visegrádi királytalálkozón(résztvevő királyok: Károly Róbert - magyar, III. Kázmér - lengyel, Luxemburgi János - cseh), Károly Róbert és III. Kázmér megegyeznek, hogy ha III. Kázmér fiú örökös nélkül hal meg, a lengyel trónt Károly Róbert fia, Lajos örökli meg(perszonálunió), fiatalabb fiának, András hercegnek az Anjouk nápolyi trónját biztosította

közigazgatás: uralkodása idején új arisztokrata réteg emelkedett fel(Bátori, Bethlen, Garai, Lackfi, Drugeth, Újlaki, Bebek), voltak zászlós urak(zászlós urak: nádor{a királyi birtokok irányítója, a király helyettese}, országbíró{bíráskodik, a városi lakosok fölött nem, a nádor helyettese}, erdélyi vajda, tárnokmester{pénzügyek, bíráskodás}, kincstartó{pénzügyek}, bán{délen határvédszolgálat}), honorokat osztogatott(az ország fő tisztségei és a hozzájuk tartozó birtokok, jövedelmek és a bírói joghatóság)

Károly Róbert uralkodása idején városfejlődés figyelhető meg.

Károly Róbertet fia, I. (Nagy) Lajos(1342-1382) követi a trónon(egy virágzó államot örököl), akit lovagkirálynak is szoktak hívni. Külpolitikája nagyrészt hódításokból állt. Hódításai: Itália felé(a nápolyi trónt Károly Róbert rokona kapta meg, Károly Róbert kisebbik fiát{Andrást} összeházasították Johannával, aki megölette Andrást, Nagy Lajos ezért megtámadta Nápolyt) - első hadjárat 1347-48, második hadjárat 1350. nem tudta megszerezni a területet; Velencével szemben biztosította a Dalmácia feletti magyar hatalmat; meghódítja Szerbia északi részét, Boszniát és Moldvát. Nagy Lajos uralkodása idején felmerül a török birodalom problematikája(a török birodalom a XI. században jön létre Kis-Ázsiában sok kis fejedelemségből, katonaállam, janicsárok: meghódított népek; szpáhik: lovas katonák, benefíciumot kapnak; nincs hűbéri lánc, vezetőjük a szultán, aki egy személyben kalifa{főpap} is, állandóan hódítanak, fővárosuk Isztambul), a törökök ugyanis megkezdik hódításaikat Európa felé, 1356-ban Gallipolinál belépnek Európába, 1371-ben a Marica-folyónál legyőzik a szerbeket, Nagy Lajossal 1375-ben kerülnek szembe. 1370-ben létrejön a magyar-lengyel perszonálunió, azaz Nagy Lajos lengyel király lett(Lengyelországban nem volt népszerű uralkodó).

Nagy Lajos belpolitikája: 1351-ben módosítja az Aranybullát, ezen belül: ősiség törvény(a nemesi birtokok nem képezhetik adásvétel tárgyát, elidegeníthetetlenek{1848-ig}), kilenced törvény(a jobbágyok a termények kilencedik tizedét a földesúrnak fizetik, cenzus: pénzbeli adó, robot), egy és ugyanazon nemesi szabadságról szóló törvény(nincs jogilag különbség a nemesek között; a nemesség nem volt homogén, van udvari nemesség{királyhűek, van pallosjoguk, azaz a főnemes végeztethet ki embert} és vidéki nemesség{a nemesi szabadság szószólói}).