Az ókori Görögország, azaz Hellász abban a korban területileg nagyobb volt, mint ma. Hellász a Balkán-félsziget déli részén, az Égei-tenger szigetvilágán és Kis-Ázsia nyugati partvidékén terül el. Mediterrán éghajlat jellemzi(enyhe, csapadékos tél és forró, száraz nyár), öntözéses földművelésre nincs lehetőség, a tenger és a hegyláncok kis egységekre bontják a területet. A hegyek ércekben(vas, réz, arany) és építőkövekben(márvány) gazdagok, gabonatermelésre alkalmas szántó kevés van, a köves domboldalakon az olajfa és a szőlőtermelés terjedt el. Állatok közül kecskét és juhot tenyésztenek.

Görögországra először Kr.e. 3000. körül jöttek telepesek, elsősorban a szigeteken telepedtek le, ezért a tenger az első kultúrákban nagy szerepet játszik. Görögország első lakói még nem görögök voltak.

Az első kultúra a knosszoszi kultúra volt Kréta szigetén, Kr.e. 3000-1400. Ennek a kultúrának két korszaka van: 3000-1700, majd 1700-1400. Az első lakók, akik keletről neolítikus szinten álltak, Kr.e. 3000 körül szintén keletről jöttek a bronzkori civilizáció képviselői. Ezek a törzsek főleg a szigeteken telepedtek le. Görögország Kr.e. 2000. körül népesült be, ekkor alakultak ki városonként az államok. Élükön a királyok álltak, despotikus államok alakultak ki. A királyok a katonaság, a közigazgatás és a gazdasági élet szervezői is voltak. Az uralkodó mellett volt egy bronzfegyverekkel ellátott arisztokrácia, a társadalom tagjai voltak még a hajótulajdonos kereskedők(az ő hajóik alkották az erős krétai flottát) és a közrendű szabadok(ők művelték a földeket, gabonát, olajt{kivitelre} és bort{kivitelre} termeltek, ők készítették a kézműipari termékeket{magas szintű fazekas- és fémáru} is). E kor jelentőségei: város = állam, vízvezetékek, csatornák, szökőkutak, hatalmas paloták, freskók, oszlopsorok, lineáris A és B írás kialakulása(később a görögök ezt az írást veszik át). A második knosszoszi kultúra kezdetekor, Kr.e. 1450. körül megjelennek a görögök, 4 görög törzs van, ezek közé tartoznak az akhájok, dórok, iónok. Ezt a kultúrát többször is katasztrófa érte, végül Kr.e. 1400. körül végleg(de nem nyomtalanul) elpusztul.

A második jelentős kor a mükénéi kor Kr.e. XVI-XIII. század. Ekkor érkeztek és telepedtek le több hullámban a görög törzsek(az akhájok Peloponnészoszra, az iónok Attikára). Ezek szintén despotikus államok voltak, élükön a királyokkal, akik a bronzfegyverekkel felszerelt katonai vezető réteggel irányították az államot. A társadalom tagjai voltak a közrendű szabadok is, akik a közös földeket művelték, a rabszolgák(a palotákban alkalmazták őket leginkább) száma alacsony volt. Voltak kézművesek is, akik az erődökben végezték a munkájukat. Extenzív bővített újratermelést folytattak. Legfontosabb városuk Mükéné, nem alkot egységes birodalmat, kockázatos kereskedelmi és hadi vállalkozásokat folytattak(zsákmány- és földszerző háborúk), ezeknek egyik következménye volt a trójai háború.

Ezután egy átmeneti kor következett(Kr.e. XIII-IX. század), ekkor történt a görög törzsek végleges letelepedése, kialakultak a poliszok(azon társtulajdonosok közössége, akik a város környékén elterülő földterületet közösen művelik meg, a polisz gazdaságilag önellátó, önálló alkotmánnyal és önálló hadsereggel rendelkezik, nincs fallal körülvéve, a központjában található a piac{agóra}) és a poliszrendszer(több mint 200 polisz), megerősödik a magántulajdon, belépnek a vaskorszakba. Ekkor volt a nagy görög gyarmatosítás, a poliszok relatív túlnépesedése következtében a görögök új lakhelyeket keresnek, így jutnak el például Észak-Ázsiába, Dél-Itália területére vagy a Fekete-tenger partvidékére.

A következő az archaikus(homéroszi) kor Kr.e. VIII-VI. század. Ekkor alakul ki a démosz, a korszakot az arisztokrácia és a démosz küzdelme jellemzi.

Spárta jellemzése

Spárta a Peloponészosz-félszigeten van, a dórok hozták létre, miután meghódították az itt élő akhájokat.

Legendás törvényhozójuk Lükurgosz volt(állítólag ő alkotta meg első alkotmányukat, amire az egész spártai államrend épült).

A spártai társadalom a következőképpen néz ki:

hopliták(szabad spártai férfiak, nehézfegyveres katonák),

helóták(meghódított akhájok, akik a hopliták földjeit művelték),

perioikoszok(körüllakók, a Spárta környéki hegységekben éltek és ipari tevékenységet végeztek).

Az állam a következőképpen épül fel:

2 király(címük öröklődik, ellenőrzik egymást)-nem despotikus

gerúszia(vének tanácsa, 28 fő, választás útján lehet bekerülni, 60 év felettiek, legfelsőbb államtanács)

apella(népgyűlés, csak igennel és nemmel szavazhatnak szabad spártai férfiak a tagjai, 30 év felettiek)

ephorosz(felügyelők, 5 fő, választás útján lehet bekerülni, 30 év felettiek, az állam életének tényleges irányítói)

Spárta katonaállam, így ez a nevelésnél is fontos szempont volt(a kevésbé életképes csecsemőket pusztulásra ítélték). A katonáskodás miatt a társadalomban fontos volt az egyenlőség fenntartása, ezért vaspénzt vertek, minden család azonos földterületet(klérosz) kapott megfelelő számú helótával.

Athén jellemzése

Athén Attikán van. Leginkább itt bontakozik ki a démosz polgárjogi küzdelme. Két korszakra lehet bontani az athéni életet ebben a korban: a görög gyarmatosítás előtti és a görög gyarmatosítás utáni időszakra.

A görög gyarmatosítás előtt a társadalom részei: arisztokraták, földművesek és mesteremberek. Az utóbbi kettő együtt alkotta a démoszt. Az érdekellentét alapja a föld volt(itt ugyanis nem egyenlően osztották el a földeket mint Spártában). A démosz követelései voltak a törvény előtti egyenlőség, a törvények írásba foglalása, az adósrabszolgaság eltörlése.

A nagy görög gyarmatosítás után megindult a démosz küzdelme és Athén megindult a demokrácia felé. Az első törvényhozó Drakón(Kr.e. 621.) volt, írásba foglalja a törvényeket, vagyoni alapon osztja be a lakosságot. Utána következett Szólón(Kr.e. 594.), ő arkhóni tisztséget töltött be, eltörli az adósrabszolgaságot, jövedelem alapján osztja be a lakosságot, a legszegényebbeknek is lehetővé teszi a politizálást, illetve kötelező politizálni, maximálta az egy ember által birtokolható föld nagyságát, tiltja a gabonakivitelt, támogatja a kertművelést, családjogi törvényein belül tiltja a hozományt, bünteti a házasságtörést, megalakul a BÚLÉ(400-ak tanácsa, törvényelőkészítő bizottság). Egyensúlyhelyzet jött létre az arisztokrácia és a démosz között.

A következő törvényhozó Peiszisztratosz volt(Kr.e. 560-527.). Bevezeti a türanniszt(zsarnokság), aminek a vezetője a türannosz(zsarnok). A türannoszok a démoszt támogatták az arisztokráciával szemben. Peiszisztratosz létrehozta a falusi mozgóbíróságot(biztosítja a munka folyamatosságát, a parasztok nem jelentenek veszélyt), állandó hadsereget hoz létre, progresszív adózást vezet be(a vagyon nagyságától függően adóznak), támogatja a démosz vallási törekvéseit(a démosz legfontosabb istene Dionüszosz), leíratja a homéroszi eposzokat, intézkedéseinek következtében a démosz erősebb lesz, mint az arisztokrácia. A következő türannoszok Hippiasz és Hipparkhosz Kr.e. 510-ig.

A következő törvényhozó Kleiszthenész(Kr.e. 508.), ő alapítja meg a demokráciát, a lakosságot területi alapon osztja be, létrehoz 10 phülét(1 phüle 3 trittüszből, azaz 1 tengerparti, 1 városi és 1 szárazföldi részből áll).

A társadalom szerkezete ekkor:

rabszolgák(kb. 150 ezer ember)

metoikoszok(szabad emberek, de nem szavazhattak, Athénba költözött idegenek)

szabad nők(kb. 50 ezer, politikai jogaik nincsenek)

szabad férfiak(kb. 50 ezer fő)

Az állam szerkezete ekkor:

ekklészia(népgyűlés, minden szabad férfi a tagja 20 év felett, ez a fő döntéshozó fórum)

búlé(törvényelőkészítő bizottság, előbb 400, majd 500 fő, sorsolással lehet bekerülni)

héliaia(népbíróság, 6000 fő, sorsolással lehet bekerülni)

arkhón(legfontosabb állami tisztviselők, 9 fő, sorsolással lehet bekerülni)

areioszpagosz(súlyos dolgok fölött ítélkező bíróság, csak arkhónok lehettek a tagjai)

sztratégosz(hadügyek intézői, 10 fő, választás útján lehet bekerülni)

A Kr.e. V. század vezető politikusa Periklész volt, akit 15 éven át évről évre megválasztottak első sztratégosznak. Bevezette a napidíjat, amit a szegényebbeknek fizetett a politikában való részvétel miatti kiesett jövedelem pótlására, valamint az ötszázak tanácsában és az esküdtbíróságokon végzett munkáért is fizetett napidíjat, (később  színházi előadásokon való megjelenésért is napidíjat fizetett). Pontosan meghatározta, hogy ki tekinthető athéni polgárnak. Ebben a korban virágzott a gazdaság.

A poliszok között volt egy szövetség, a déloszi szövetség, ennek a szövetségnek a megszüntetését követelte Spárta, de ezt megtagadták, ekkor Spárta háborút indított Athén ellen. Kitört a peloponnészoszi háború(Kr.e. 431-404), aminek két szakasza van(Kr.e. 431-421. és Kr.e. 415-404.). Attika lakosságát Athén falai közé vonták vissza. Eleinte egyik fél sem tudta megtörni a másik ellenállását, egymás környékét pusztították, amikor váratlan fordulat következet be, Athénban kitört a pestis, amiben Periklész meghalt. A küzdelmek egy ideig tovább folytak, de Kr.e. 421-ben békét kötöttek. A háborút kiváltó tényezők továbbra is fennálltak, az athéniak Alkibiádész vezetésével Szicília megszerzését tűzték ki célul(Kr.e. 415-413.). Az athéni haderő java odaveszett, Alkibiádész az ellenséghez szökött, Athénban belső harcok törtek ki, Alkibiádészt visszahívták, Spárta szerződést kötött a perzsákkal, Athént a Hellészpontosznál tengeren is megverték, Kr.e. 404-ben kötöttek békét.

A béke után sem szűntek meg az ellenségeskedések, a háborúk a poliszok között állandósultak, már nem tudták biztosítani a gazdaság számára a fejlődés kereteit, a középrétegek(parasztság, kézművesség) elszegényedtek, a vagyonukat vesztett polgárok az állam juttatásaiból kezdtek élni, átalakult a hadsereg is, csökkent a magát felfegyverezni képes polgárok száma, ezért közülük pénzért harcoló zsoldosokat toboroztak.