1939. II-ban Teleki Pál lett a miniszterelnök. A németek igye­keztek hazánkat is bevonni Lengyelország megtámadásába, de Magyarország elzárkózott a háborútól. Teleki nem kívánt részt venni a támadásban, nem engedte be a német csapatokat az or­szágba, sőt menedéket nyújtott a lengyel menekülteknek.1940. VIII. 30-án meghozták a második bécsi döntést, mely­nek során 43000 km² területet csatoltak hozzánk Romániától 2,5 millió lakossal. Ez a terület magában foglalta É-Erdélyt és a Székelyföldet. 1940. XII-ben megkötötték a jugoszláv-magyar örök barátsági szerződést, ekkor a magyar külügyminiszter Bárdossy László. Jugoszláviában puccsal megdöntik a németbarát kormány ha­talmát, ezért Németország meg akarja támadni Jugoszláviát, amihez viszont Magyarországon keresztül vezet az út. Hitler a magyarok segítségét kéri a támadásban. 1941. IV. 2-án Angli­ából távirat érkezik Magyarországra, hogy amennyiben meg­támadjuk Jugoszláviát, azt Anglia háborús oknak tekinti, és megtámadja Magyarországot. Teleki "patthelyzetbe került", 1941. IV. 3-án öngyilkos lett, de hagyott maga után egy politi­kai végrendeletet. Ebben az állt, hogy Magyarország akkor támadja meg Jugoszláviát, ha Jugoszlávia már nem létezik (azaz az egyik tagállam kiválik Jugoszláviából), illetve ha az ottani magyar kisebbség veszélyben van.

Teleki halála után Bárdossy lett a miniszterelnök. Németor­szág 1941. IV. 6-án megtámadja Jugoszláviát. 1941. IV. 10-én Horvátország kiválik Jugoszláviából, így 1941. IV. 11-én Ma­gyarország is megindítja a támadást Jugoszlávia ellen. Ma­gyarország 11417 km² területet kap Jugoszláviából kb. 1 mil­lió lakossal. Ez a terület magában foglalja a Mura-vidéket, Bácska egy részét és a Bánátot. 1941. VI. 23-án a magyar kü­lügyminiszter találkozik Molotovval (a SZU támogatná a ma­gyar revíziót, ha Magyarország semleges marad a SZU-val szemben). 1941. VI. 26-án Kassát máig ismeretlen eredetű re­pülőgépek bombázták. A magyar kormány a SZU-t gyanúsí­totta, így 1941. VI. 27-én a magyar légierő

szovjet városokat bombáz, és 1941. VI. 28-án megindul a szárazföldi támadás is. Itt bevetik az ún. Gyorshadtestet is (lovas, kerékpáros egysé­gek). A háború kezdetekor Werth Henrik a vezérkari főnök, aki támogatja a háborút, de őt leváltják, az új vezérkari főnök Szombathelyi Ferenc. 1941. X. 6-án a Batthyány-örökmécses­nél, XI. 1-én Kossuth és

Táncsics sírjánál fiatalok háborúelle­nes tüntetést szerveztek. A Népszava karácsonyi számában há­ború elleni cikkek jelentek meg. A Gyorshadtestet visszaren­de­lik a frontról.1941. XII-ben Magyarország hadat üzen az USA-nak és Angliának. Megindul a délvidéki véreng­zés, itt szerbeket végeznek ki. Hitler Magyarországra küldi Keitel ve­zértábornagyot magyar segítséget kérni az orosz tá­madáshoz. Kiküldik a második magyar hadsereget és

munka­szolgálatoso­kat. A háború idején csökkennek a szabadság­jogok, a gyárakat hadi üzemmé nyilvánítják, teljes a munka­foglalkoztatottság, a nominálbér a kétszeresére nő, bevezetik a jegyrendszert és a vásárlási könyvet, megindul a feketepiac, a gabona és bauxit nagy részét Németországba viszik. Bárdossy bukása a Horthy­val való személyes

konfliktusával függ össze. Horthy szerette volna a saját fiát kinevezni

kormányzóhelyettessé, Bárdossy ezt ellenezte. Az új minisz­terelnök 1942. III-tól Kállay Mik­lós. Miniszterelnökségének két korszaka van, első időszakban kényszerhelyzetben volt, felszámolta az illegális Kommunista Pártot, támadások érik a Népszava szerkesztőségét, kiküldik a második magyar hadse­reget a frontra (Don-kanyar) - rosszul vannak felfegyverkezve, nincs téli felszerelésük, teljesíthetet­len utasítást kapnak (túl nagy szakasz védelme), már az orosz támadás előtt sokan meghaltak. A parancsnok ekkor Jány Gusztáv, őt kivégzik. 1943. VIII-ban Balatonszárszón az ér­telmiségnek és diákok­nak találkozót tartanak. Kállay hintapo­litikát folytatott, titok­ban tárgyal az angolokkal és az USA-val,

titkos megállapodá­sokat kötöttek Isztambulban 1943. IX. 9-én, illetve Stockholm­ban. 1943. IX-ben előzetes fegyverszüneti feltételeket fogad el (balkáni partraszállás), a Szociáldemok­rata Párt nagyobb szabadságot kap. 1944-ben Horthy találko­zik Hitlerrel Klessheimben (Magyarország megszállási terve - Hitler állítása szerint ideiglenes). A német csapatok 1944. III. 19-én lépnek Magyarországra. Leváltják Kállayt, az új miniszterelnök Sztójay Döme lesz. Hitler Magyarországra küldi

Veesenmayert, aki teljhatalmat kapott, ő vezeti a letartóztatásokat - letartóztatják többek kö­zött Bajcsy-Zsilinszky Endrét, aki a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának egyik vezetője (antifasiszta szer­vezet). A zsidóknak kötelezővé teszik a sárga csillag (Dávid-csillag) viselését. 1944. V. 15-től az Eihmann-csoport szerve­zésével

megkezdődik a zsidók deportálása (szervező politiku­sok: Endre László, Baky László) - a zsidóság két részre osz­lott: vidéki és fővárosi zsidóság - először a vidéki zsidókat de­portálták. Letartóztatják Bethlen Istvánt, újabb magyar hadse­reget küldenek a frontra, betiltják az ellenzéki pártokat és szakszervezeteket. Több kis antifasiszta szervezet működött, ezek

közül a két legfontosabb: Magyar Front - ennek tagjai a Szociáldemokrata Párt, a Béke Párt (kommunista) és a Nem­zeti Parasztpárt, az egésznek a vezetője Szakasits Árpád -, Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága - vezetője Bajcsy-Zsilinszky Endre. 1944-ben ismét új miniszterelnököt neveznek ki, ő Lakatos Géza, az első magyar hadsereg

pa­rancsnoka. Elnöksége alatt a vezérezredes Faraghó Gábor. Horthy 1944. X. 15-én a rádióban proklamációt olvas fel, megpróbál kilépni a háborúból, de nem sikerül, a németek megfenyegetik, ezért lemond. 1944. X. 16-án Szálasi Ferencet nevezik ki miniszterelnöknek, de a címe nemzetvezető lesz. Totális diktatúrát vezet be. Teljes mozgósításra kötelezi az or­szág lakosságát (10-16 év: légoltalom, 16-18 év: lányoknak egészségügy fiúknak belső karhatalom, 18-45 év: hadsereg, 45-60 év: rendfenntartás), megjelennek a sasbehívók (24 órán belül a megadott alakulatnál kellett lenni). A németek vissza­vonuláskor a felperzselt

föld taktikát alkalmazzák, rengeteg hidat felrobbantanak, megkezdik a fővárosi zsidók deportálá­sát, megindulnak a zsidó gyalogmenetek. Pest 1945. I. 18-án, Buda 1945. II. 13-án szabadul fel. A németek 1945. IV. 11-én hagyják el az országot Magyarbüksnél.

*értékelés: ez felszabadulás és megszállás is egyszerre, a szovjet sereg egy diktátor hadsereg