1919. VIII. 1-én tiszta szakszervezeti kormány alakul Peidl Gyula vezetésével, egy hétig van hatalmon, célja a polgári demokratikus berendezkedés. Megpróbálják visszavonni a Ta­nácsköztársaság intézkedéseit, de nincs hatalmuk. Belföldön a polgári demokrácia hazai megítélése negatív, és erőszakszer­vezetük sincs, külföldön pedig az antant nem támogatja. 1919. VIII. 6-án Friedlik István puccsot hajt végre. Ő a polgári de­mok­ráciával is szembefordult, reprivatizál (minden az eredeti tulajdonoshoz kerül vissza), feloszlatja a Vörös Őrséget és a Vörös Hadsereget. Bevezetik a Fehér Terrort, ennek vezetői Héjjas Iván és Pronay Pál. Ennek a rendszernek sem voltak támogatói, az antant sem ismeri el és erőszakszervezete sincs. Az országban ekkor két fegyveres erő volt: a román csapatok és Horthy Miklós nemzeti hadserege.

Az antant magyarországi politikáját illetően a nagyhatalmi be­folyási érdekek kereszteződése nyomán egy módosított angol rendezési elv érvényesült. Sir George Russel Clerck felmérte a helyzetet Magyarországon (Clerck-misszió), ennek következ­tében meghatározták, hogy ideiglenes koalíciós kormányt kell szervezni, írjanak ki általános és titkos választásokat, határoz­zák meg az államformát (Habsburg király nem lehet), és írják alá a békét. 1919. XI-ben megalakul a kormány Huszár Károly vezetésével és 1920. I-ban a nemzetgyűlési választásokon a Kisgazda Párt győz Nagyatádi Szabó István vezetésével, az új kormány elnöke Simonyi Semaday Sándor. Horthy Miklóst kinevezik kormányzónak, az államforma király nélküli király­ság. 1920. VI. 4-én Trianonban aláírják a békét, a magyar kül­döttség tagjai: Apponyi Albert, Teleki Pál és Bethlen István. Az ország 2/3-át elcsatolják. 1921. XII-ben Sopron népszava­zással magyar te­rület marad ("a leghűségesebb város"). Egyik párt sem támo­gatta Trianont, fő cél a revízió volt. Óriási tűn­tetések voltak, tönkrement az infrastruktúra. 1920. VII-ban Teleki Pál lett a miniszterelnök (első miniszterelnöksége). Mérsékelt változá­sokat akart. Fő célja a középosztály erősítése a zsidóság és az értelmiség visszaszorításával, valamint a pa­rasztság földigé­nyének mérsékelt kielégítése. Három törvénye van: Numerus Clausus (zárt szám) - a tanszabadságot korláto­zó törvény, minden nemzetiség annyi diákot küldhet a felsőok­tatásba tanul­ni, amilyen arányban ők a társadalomban jelen vannak -, földreform - még csak elvben osztják fel a földeket, de a tör­ vényt ekkor még nem fogadják el -, az állami és társa­dalmi rend hatályos védelméről szóló törvény - tiltja olyan párt alapí­tását, ami valamely társadalmi osztály kizárólagos ural­mának létesítésére törekszik. Teleki bukása a királypuccsokkal függ össze (IV. Károly 1921. III-ban és X-ben megpróbálta visszavenni a hatalmat, ezt Teleki támogat­ta). Teleki 1921. IV-ban lemond. Az új miniszterelnök Bethlen István. 1921. XI-ben kimondják a Habsburg-ház trónfosztását, az uralkodó­család Madeira szigetére megy, IV. Károly 1922-ben hal meg. Bethlen Istvánnak kitűnő kapcsolatai voltak, na­gyon befolyá­sos. A legnagyobb ellenzéki párt a Szociáldemok­rata Párt. Bethlen belép a Kisgazda Pártba és át­veszi a hatalmat, a párt új neve Egységes Párt, célja egy lesza­vazhatatlan mamutpárt létrehozása. A Szociáldemokrata Párt vezetőjével Peyer Ká­rollyal megköti a Bethlen-Peyer paktu­mot, ami alapján a Szo­ciáldemokrata Párt legális pártként mű­ködhet, de lemond leg­fontosabb jogairól (a közalkalmazottak szervezése, sztrájkjog). Szűkítik a választásra jogosultak körét. Az 1922-es választá­sokon az Egységes Párt győz. A magyar pénz a korona, inflá­ció lép fel, rossz a termelés. A Népszövet­ség révén az ország 250 millió aranykorona kölcsönt kap rossz kamatozási feltételek mellett. 1927. I-ban bevezetik a pengőt, népjóléti intézkedéseket hoznak. Célul tűzik ki a revíziót (az elcsatolt területek visszaszerzése). A szomszédos országok (ellenséges államok) létrehozzák a kisantantot, lehetséges szö­vetségesünk Németország. 1926. XII-ben az ország belekeve­redik a frank­hamisítási botrányba, de az ügyet elsimítják. Adódik egy szö­vetséges, Olaszország, vezetője Mussolini. 1927. IV-ban Bethlen Rómába utazik és megkötik az olasz-magyar barátsági szerződést. Magyarország Németországgal is fel akarja venni a diplomáciai kapcsolatot kereskedelmi szer­ződés révén. Ausztriával is kötöttünk szerződést. Törekedtek a SZU-val való kapcsolat felvételére.

Változtattak az oktatáson, ami Klebelsberg Kuno nevéhez köthető. Volt egy szűk elit oktatás és tömeges alacsony szintű képzés, illetve Kollegium Hungaricum, azaz ösztöndíj, volt középfokú képzés - polgári(4 év), gimnázium(8 év) -, latinos képzés (nyelvek), alsó fokú képzés: 6-14 éves korig. Csökkent az analfabétizmus, fejlesztik a tanárképzést. Az egyetemekre felvett hallgatóknak csak a 2%-a munkás. Megindul a Nyugat című folyóirat.

Bethlen bukása a gazdasági világválsággal függ össze.