A második világháború után hatalmi vákuumok keletkeztek, birodalmak omlottak össze. Egyik legfontosabb kérdés volt egy biztonsági zóna létrehozása. Az USA a biztonsági zónát úgy képzelte el, hogy vele ellentétes politikát ne folytassanak a biztonsági zóna országai, a SZU ezzel ellentétben a bizton­sági zóna országaiban saját befolyását kívánta növelni. Fontos volt még a biztonsági zóna mérete is.

1945-ben alakult meg az ENSZ, ami a Népszövetség jogutódja. Alapító okiratát 1945. VI-ban írták alá San Francis­cóban, ami 1945. X-ben lép életbe. Fő célkitűzés a béke. Fő elveik: minden állam egyenjogú és szuverén, minden államnak van önrendelkezési joga. Az ENSZ szervei: Közgyűlés (New York) - ebbe minden állam küldöttje beletartozik egyenlő jo­gokkal, egyszerű vagy 2/3-os többséggel szavaznak -, Bizton­sági Tanács - 5 állandó (Franciaország, Anglia, SZU{ma Oro­szország}, USA, Kína - mind megkapta a vétójogot, ami ne­hézzé teszi a döntést) és 10 nem állandó tagja van, kényszerítő erejű döntéseket hoznak, hadserege nincs (békefenntartók vannak) -, Nemzetközi Bíróság (Hága). Az ENSZ legmaga­sabb rangú embere a Főtitkár (ma Kofi Annan). Az ENSZ egyéb szervei közé tartozik az UNICEF, az Egészségügyi Világszervezet, a Nemzetközi Valu­taalap, a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség stb.

A második világháború után az egyik legfontosabb ügy a há­borús bűnösök fölötti ítélkezés volt, ezzel a Nemzetközi Kato­nai Törvényszék foglalkozott Nünbergben, a tárgyalások 1945. X-től 1946. X-ig tartottak, 22 ítélet született, ebből 12 főt ítéltek halálra, de végül 10 kivégzés történt - Göring ön­gyilkos lett, egy másik elítélt eltűnt. A tárgyalások vádpontjai: béke elleni bűncselekmény, emberiség elleni bűncselekmény, háborús bűncselekmény. A japán háborús bűnösökről Tokió­ban ítélkeztek, ott 7 kivégzés történt.

A békéket 1947. II. 10-én írták alá Párizsban. Ezek inkább bé­kediktátumok voltak, és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság ellenőrizte a betartásukat. Országonként a következők történ­tek: Bulgária - 45 millió dollár jóvátétel, területi elcsatolás; Finnország - 300 millió dollár jóvátétel, területi veszteség rög­zítése; Olaszország - 300 millió dollár jóvátétel, Fiumét elcsa­tolják, Triesztet megkapja, a gyarmatokat elveszíti; Románia - 300 millió dollár jóvátétel, Erdélyt megkapja, Bukovinát és Besszarábiát a SZU kapja meg. Németországot 4 megszállási zónára osztották és Berlint is 4 részre osztották fel Anglia, az USA, Franciaország és a SZU között. 1947. I-ban egyesül az angol és amerikai rész, ezt Bizóniának hívják, majd 1948-ban a francia rész is csatlakozik, ez lesz a Trizónia, amit később, 1949. IX. 7-től NSZK-nak hívnak (Nyugat-Németország = Német Szövetségi Köztársaság), 1949. X. 7-én a keleti zóná­ban létrejön az NDK, azaz a Német Demokratikus Köztársa­ság. A keleti zónában megkezdődnek a kitelepítések (krími tatárok, németek), a volgai németeket Szibériába, a megszál­lási zónában élőket pedig Németországba telepítik. 1948. III-ban megszűnik a SZET (Szövetséges Ellenőrző Tanács), ami a Németországgal kötött békét ellenőrizte. 1948. VII. 20-án va­lutareformot hajtanak végre a nyugati zónában, kétféle pénz lesz, az ország is elkezd ketté válni. Berlint blokád alá veszik az oroszok. Ugyanekkor a parlamentben a Kereszténydemok­rata Párt a legerősebb, a kancellár Brandt, aki a Szociáldemok­rata Párt tagja. A parlamentben új pártok jelennek meg, példá­ul a Zöldek.

A második világháború után az USA és a SZU között kibonta­kozik a "hidegháború" - a két szuperhatalom közvetlen fegy­veres összecsapását kerülő ideológiai, politikai és gazdasági háború, jellemző a katonai szövetségek létrehozása, a fegyver­kezés fokozása, katonai támaszpontok létesítése. A hideghábo­rút Churchill Fultonban mondott beszédétől számítjuk, ami 1946. III-ban volt, ebben Churchill kijelentette, hogy egy vas­függöny ereszkedett le Európában a keleti meghódított szovjet érdekszféra és a nyugati szabad demokratikus államok között. 1945-től Truman volt az amerikai elnök, egy fontos elve a Truman-elv, más néven a Truman-doktrína volt, ebben meg­hirdette a kommunizmus feltartóztatásának stratégiáját, kato­nai, gazdasági segítséget nyújtott a kommunizmustól veszé­lyeztetett országoknak. Első konkrét probléma a görög helyzet volt. Fontos elv volt a feltartóztatás elve, azaz megakadályozni a szovjet terjeszkedést (dominó elv: ahová a SZU betör, ott a környező államokat szovjetizálja). Az USA a háború során nagy károkat szenvedett országoknak felkínálta újjáépítés céljából a Marshall-segélyt. Ennek keretében 13 milliárd dol­lárt osztottak szét, aminek 90%-a segély, 10%-a kölcsön. A segély felvételét feltételhez kötik. A SZU az érdekszférájába tartozó államoknak megtiltotta a segély felvételét (kivétel volt a Tito által felszabadított Jugoszlávia, ahol nem engedelmes­kedtek a SZU-nak).

1949-ben az USA megalapította a NATO-t (Észak-atlanti Szövetség), ami egy gazdasági, katonai szövetség, válaszul ugyanebben az évben a SZU is alapít egy szövetséget az érdek­szférájába tartozó országok segítésére, ez volt a KGST, de nem tudott működni.

1954-re nukleáris egyensúly alakult ki. Az USA és a SZU megállapodtak, hogy nem adnak más országnak atomfegyvert.

1945-ben Koreát kettéosztották, északon szovjet, délen ameri­kai csapatok állomásoztak. 1948. VIII-ban délen megalakult a Koreai Köztársaság, északon pedig IX-ben a szocialista Kore­ai Népköztársaság. 1950-ben Észak-Korea megtámadta Dél-Koreát. A déliek védelmében az USA beavatkozott, a SZU pedig fegyverekkel támogatta az északiakat. A háború 1953-ban fegyverszünettel ért véget, de békét azóta sem kötöttek. A határ visszakerült az 1945-ben megállapított helyére.

A vietnami háború 1946-ban kezdődött, amikor Ho Si Minh vezetésével megkezdődött a szocialista átalakítás. A kommu­nisták és az átalakítást ellenzők álltak szemben egymással. 1954-ben fegyverszünetet kötöttek, és Genfben Vietnamot ketté osztották. Észak-Vietnamban kommunista hatalom volt, a vezető Ho Si Minh, Dél-Vietnamban nyugatbarát diktatúra alakult ki. Az USA Dél-Vietnamot támogatta, hogy megakadá­lyozza az egységes, szocialista állam létrejöttét. 1964-ben az USA ténylegesen is bekapcsolódott a harcba, az északiakat pedig a SZU segítette. Végül 1976-ban újra egye­sítették Vietnamot és létrejött a Vietnami Szocialista Köztár­saság, ami 1978-ban belépett a KGST-be.

Kínában 1926-tól polgárháborús állapotok vannak. Két irány­zat van jelen, a Kínai Kommunista Párt, aminek vezetője Mao Ce-tung, a másik pedig Csang Kaj-sek, akit a kommunisták elüldöznek, székhelye Tajvan lett. A két irányzat együtt harcol a gyarmatosítók ellen. Mao Ce-tung megszerzi a parasztság támogatását. 1949-ben két Kína lett, a Kínai Köztársaság, ami Tajvan, és a Kínai Népköztársaság, ami Kína.

1955-ben megalakul a Varsói Szerződés, ami a szocialista ál­lamok katonai, politikai szervezete.

A volt gyarmatokon felszabadító mozgalmak indulnak. Ezek a következők: 1945-1949 Dél-Ázsia (India - Gandhi), 1950-1956 Észak-Afrika (Líbia, Szudán és Marokkó), 1957-1966 Afrika, 1966 után Mozambik és Angola.

1954-ben felvetődik a békés együttélés gondolata, és Új-Del­hiben konferenciát tartanak, amin a kínai és az indiai minisz­terelnök van jelen. Megfogalmazzák a békés együttélés 5 alapelvét.

Nagy Britannia a győztes oldalon került ki a háborúból, de gazdasági problémái voltak. Churchill megbukott. 1968-ban válság bontakozik ki. Kiéleződik Anglia és Észak-Írország kö­zött a konfliktus (IRA - Észak-ír szervezet). Anglia az 1970-es években lép be a közös piacra.

Franciaország is gazdasági problémákkal küzd, 1946-ban van a 4. köztársaság d 'Gaulle vezetésével, ekkor az elnököt a nemzetgyűlés választja. 1956 és 1958 között zajlik a szuezi válság és az indokínai háború. Az ország 1958-ban lép be a közös piacra. Az algériai puccs után d 'Gaulle-t visszahívják, 1958-tól van az 5. köztársaság, ami prezidenciális. 1960-ban kifejlesztik az atomfegyverüket, 1966-ban kilépnek a NATO-ból, és létrehozzák az Idegen Légiót. Az 1968-as diákmozgal­mak következtében d 'Gaulle megbukik, az új köztársasági el­nök Pompidon.

Olaszországban megszűnt a királyság, a déli rész fejletlenebb, mint az északi. A legerősebb párt a Kereszténydemokrata Párt. Az ország egyik legfontosabb problémája a maffiakérdés.

1953-ban a SZU-ban meghal Sztálin, politikai küzdelmek kezdődnek, a szembenálló felek: az egyik Malenkov és Molotov, a másik Hruscsov. Hruscsov kerül ki győztesen, 1953-tól 1964. X-ig főtitkár. Célja a sztálini struktúra bizo­nyos reformokkal. Enyhíti a terrort, amnesztiát hirdet, meg­kez­di a gulág rendszer felszámolását, rehabilitációs eljárá­sokat indít, bizonyos összegeket átcsoportosít, kibékül Ju­goszláviá­val. 1953-ban leveri a berlini munkásfelkelést, 1955-ben Ausztriát semlegessé nyilvánítják, az orosz csapatok vi­szont Magyarországon maradnak. 1955. V-ban létrejön a Var­sói Szerződés. 1956. II-ban van az SZKP 20. kongresszusa, meg­kezdődik a SZU leépülése, év végén leveri a magyar sza­badságharcot. Kiéleződik a szovjet-kínai ellentét 1961-ben az SZKP 22. kongresszusán kijelenti, hogy kommunizmust kell létrehozni. 1964-től 1982-ig a főtitkár Brezsnyev, létrehozza a Brezsnyev-doktrínát(a Keleti blokk országai korlátozott szuve­renitást kapnak). 1968-ban bevonulnak Prágába, majd 1979-ben Afganisztánba - mindkét vállalkozás sikertelen. 1982-től 1985-ig a főtitkár Csernyenko, 1985-től 1989-ig pedig Gorba­csov. 1986-ban volt a csernobili katasztrófa, amit először megpróbálnak eltitkolni, 1988-ban feladják a Brezsnyev-dokt­rínát, Máltán Gorbacsov találkozik az id. Bush amerikai elnök­kel, megfogalmazzák, hogy a megszállt Keleti blokk ki­válhat. 1990-től Gorbacsov címe elnök.

Az USA szintén szuperhatalomként kerül ki a háborúból. Itt zajlik a 4. ipari forradalom(információs forradalom), tömeg­termelés van, cél a szilárd pénzügyi alapok megteremtése(Bretton Woods, Nemzetközi Valutaalap, Világ­bank), klasszikus monetáris politikát folytatnak. 1945-től 1953-ig Truman az elnök, kihirdeti a Fair Deal-t, meghatároz­zák a minimális órabért, megemeli a béreket, javítani próbál az oktatás helyzetén, elkezdenek foglalkozni a faji kérdéssel(feketék), 1947-ben nemzetbiztonsági törvényt hoz­nak, megalakul a Pentagon(hadügyminisztérium), a CIA(titkosszolgálat), kommunizmus elleni kampány indul. Megindul a McChartyzmus(bárkit bevádolhatnak). 1953-1961 Eisenhower az elnök. 1961-1963, az elnök Kennedy, ő mutat­kozik be először a tévében, 1963-ban megölik. 1963-1969, az elnök Johnson, aki alelnök volt, polgárjogi törvényt hoz, tiltja a faji megkülönböztetést. 1969-1974 az elnök Nixon, az ő el­nöksége alatt volt a Watergate-botrány. 1974-1976 az elnök Ford. 1976-1980 az elnök Jimmy Carter, elnöksége alatt gaz­dasági visszaesés van, illetve ekkor van az iráni probléma. 1980-1988 az elnök Ronald Regen, elnöksége alatt gazdasági fellendülés figyelhető meg, ekkor van az informatikai forrada­lom, neokonzervatív politikát folytat, fontossá válik a vallás, védi a szabad vállalkozást, esélyegyenlőséget biztosít. 1988-1992 az elnök id. George Bush, ő járt Magyarországon, elnök­sége alatt volt az öbölválság.

A SZU és az USA viszonya között 1955-ben áttörés mutatko­zott, Ausztria semlegessé válik, Adenauer Moszkvában tesz látogatást. 1956-ban Hruscsov Angliába megy, 1961-ben Hruscsov találkozik Kennedyvel, felépítik a Berlini Falat, 1962. X-ben van a kubai rakétaválság, a SZU rakétákat telepít Kubába (Fidel Castro segítségére), az USA blokád alá veszi Kubát, ennek hatására a SZU kitelepíti a rakétákat. 1963-ban létrejön a Forródrót, ami a Moszkva és Washington közötti közvetlen telefonkapcsolatot jelenti, 1963-1968 előkészítik a fegyverkezés korlátozásáról szóló szerződést, 1968. egyikük sem ad atomfegyvert harmadik országnak, 1972-ben Nixon Moszkvába megy, aláírják a SALT-I. szerződést, csökkentik a rakéták számát, ezeket a főváros és a nagyvárosok védelmére korlátozzák, 1974-ben találkozik Brezsnyev és Ford, tárgyalá­suk témája a világbéke. 1975-ben van a Helsinki konferencia, amin minden európai állam részt vesz, 10 alapelvet fogalmaz­nak meg(béke, emberi jogok, népek önrendelkezési joga).

1949-ben létrejön az Európa Tanács, ez az Európai Unió elődje. Montánunió, azaz európai szén- és acélközösség alakul ki. 1951-ben csatlakozik Belgium, Luxemburg, Olaszország és az NSZK. 1957-ben megalakul a Római Szerződés, ezen belül az Európai Gazdasági illetve Atomenergiai Közösség. Később Vámunió jön létre. 1972-ben csatlakozik Dánia, Írország és az Egyesült Királyság, 1979-ben Görögország és 1985-ben Por­tugália és Spanyolország. Az Unió legfontosabb szervei: Eu­rópai Közösségek Tanácsa (nemzeti érdekek érvényesítése), Európai Tanács (legfőbb döntéshozó fórum), Európai Unió Bí­rósága (Strassburg), Európai Parlament (törvényhozás). Közös valutát vezetnek be, ez először az ECU, később EURO.