Az 1848-49-es magyar szabadságharc a kor európai eseménye­inek a része. Ezt az időszakot a Népek tavaszaként is szokták emlegetni. A kor eszméje a szabadság, a népek füg­getlensége volt. Egész Európában forradalmak söpörtek végig, az események Franciaországból indultak.

Magyarországon az események két helyszínen zajlottak, Po­zsonyban és Pesten. 1848. március 3-án érkezett Pozsonyba a francia forradalom híre. Két csoport ülésezett az országgyűlé­sen ekkor, a konzervatívok és a liberálisok. A konzervatívok fel akarták oszlatni az országgyűlést, de ezzel elkéstek. A libe­rálisok azt akarták, hogy az országgyűlést forradalmasítsák. Kossuth felolvasta a felirati beszédet, amiben azonnali rend­szerváltást követel a birodalom minden állama részére. Egye­lőre ezt még nem sikerült elfogadtatnia.

Pesten a Pilvax Ifjak demonstrációt szerveztek a József napi vásárra. Megírták a 12 pontot, ami tulajdonképpen egy ellen­zéki nyilatkozat, ebben megfogalmazták követeléseiket. Petőfi Sándor pedig megírta a Nemzeti dal című költeményét.

1848. március 13-án Bécsben forradalom tör ki. Ennek a híre 14-én ér el Pozsonyba és Pestre. Pozsonyban 1848. március 14-én a felsőtábla elfogadja a felirati beszédet. A Pilvax Ifjak által szervezett demonstrációt így előre hozzák, és 15-én tart­ják meg.

1848. március 15-én a tüntetők először a Pilvax kávéházba mennek, útjuk során rengetegen csatlakoznak hozzájuk. A má­sodik állomás Landerer nyomdája, ahol kinyomtatják a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Ezután a Városháza a következő úti cél, itt megalakul a forradalom első szerve, a Közbátorsági Bi­zottmány, majd átmennek Budára és kiengedik a politikai foglyokat. Este ugyanezen a napon a Nemzeti Színházban elő­adják a Bánk bánt. A forradalom vér nélkül győzött. Ezen a napon az uralkodó is elfogadta a felirati beszédet.

1848. március 17-én kinevezik Batthyány Lajost miniszterel­nöknek, megalakul az új kormány és megkezdik a törvényal­kotó munkát.

A kormány tagjai: Deák Ferenc(igazságügy), Szemere Berta­lan(belügy), Eötvös József(vallás- és oktatásügy), Klauzál Gá­bor(földművelés- és iparügy), Kossuth Lajos(pénzügy), Széc­henyi István(közmunkaügy), Mészáros Lázár(hadügy), Ester­házy Pál(a király személye körüli miniszter).

A kormány három szempont szerint hoz törvényeket: társa­dalmi átrendeződést érintő intézkedések(jobbágyfelszabadítás, felekezetek egyenjogúsága, származási különbségek eltörlése, ősiség törvényének eltörlése), politikai felépítménnyel kapcso­latos intézkedések(UNIÓ Erdéllyel, országgyűlés, cenzushoz kötött választójog - vagyon vagy műveltség -, parlamentnek felelős miniszterek, sajtószabadság, nemzetőrség), Magyaror­szág és a birodalom kapcsolatát érintő intézkedések(perszonálunió - csak az uralkodó személye a kö­zös -, nádor = államfő - a király nem tartózkodhat Magyaror­szágon -, nincs önálló külpolitika). Magyar pénzt vernek, hon­védség alakul. 1848. március 23-án rendelettel kihirdetik a jobbágyfelszabadítást, véget ér a feudalizmus. 1848. júniusá­ban a választásokon a liberálisok győznek, a Vigadóban tartják első ülésüket, ez a képviselőház.

Kossuth 1848. június 11-én felolvassa a megajánlási beszédet, amiben egy 200 ezer fős hadsereg felállításának költségeit, azaz 42 millió Ft beszedését akarja megszavaztatni, és meg is szavazzák.

Eközben Bécsben leverik a forradalmat, és az uralkodó a ma­gyarországi eseményeket is semmisnek tekinti. A kormány 1848. szeptember 11-én két miniszter kivételével lemond, de másnap, szeptember 12-én megalakul a második Batthyány-kormány, ami október 2-ig működik. Hozzálátnak a katonai védelem megszervezéséhez.

A nemzetiségek elégedetlenkedtek. Nagy probléma volt a nemzetiségi kérdés. Személyi jogok voltak, de kollektív jogok nem. A horvát bán, Jellasics nem hajtotta végre a határozato­kat, megtámadta Magyarországot. 1848. szeptember 11-én csapataival átlépte a magyar-horvát határt, de szeptember 29-én Pákozdnál vereséget szenvednek(a magyar tábornok Móga János), és Bécs felé menekülnek, átjutnak a határon, de a ma­gyar csapatok nem követik őket. Október 3-án Batthyány má­sodszor is lemond. Közben Bécsben újabb forradalom tör ki október 6-án. V. Ferdinánd és kormánya Olmützbe menekül. Október 8-án az Országos Honvédelmi Bizottmány a végre­hajtó hatalom, közben a szerbek is lázadnak. Október 30-án Schwechatnál a magyar csapatok megütköznek a Bécs felé menekült horvát csapatokkal, és a magyarok vereséget szen­vednek. December 2-án császárváltás történt, az új császár Fe­renc József. A császári csapatok, élükön Windisch-Grätz(a magyar tábornok ekkor Görgey Artúr), december 16-án tá­madnak, az osztrákok nem tudják elfoglalni Komáromot, Perczel csatát veszít Mórnál, december 31-én feladják a fővá­rost. A kormány átteszi a székhelyét Szolnokra, majd Debre­cenbe. Vácott hadiparancsot adnak ki: minden katona hűség­esküvel tartozik V. Ferdinándnak, mindenki engedelmeskedik a '48-as törvényeknek, mindenki engedelmeskedik a honvé­delmi miniszternek. Leváltják Görgeyt, a helyére Dembinszky Henriket nevezik ki. Bem József kivételével mindenki köteles engedelmeskedni Dembinszkynek. Legfőbb katonai esemé­nyek 1849-ben a tavaszi hadjárat keretében: február 26-27 Kápolna semleges eredmény, április 2. Hatvan magyar győze­lem, április 4. Tápióbicske magyar győzelem, április 6. Isaszeg magyar győzelem, Pestnél a sereg ketté válik, május 21. Buda magyar győzelem.

Március 4-én az osztrákok meghozzák az Olmützi alkotmányt, aminek az volt a lényege, hogy Magyarország területét szét kell darabolni. Valójában ez soha nem lép életbe. Április 14-én a debreceni nagytemplomban kihirdetik a Függetlenségi Nyilatkozatot, ebben kimondják a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét. Átmeneti államforma alakul, neve király nélküli királyság, de egyben köztársaság is Kos­suthot kinevezik kormányzó-elnöknek, új kormány alakul élén Szemere Bertalannal, a hadügyminiszter Görgey lesz. 1848-49 telén az oroszok bevonulnak Havasalföldre és Moldvába, ek­kor Bem még kizavarja őket. Május 2-án osztrák-orosz meg­állapodás születik arról, hogy az oroszok segítenek leverni a magyar szabadságharcot(Kossuth korábban be nem avatkozási politikát kért az oroszoktól). Június 15-én megérkeznek az oroszok(cári intervenció: egy állam jogtalanul beavatkozik egy másik állam ügyeibe), az orosz főparancsnok Paszkievics, főbb megmozdulások: július 31. Segesvár magyar vereség(innentől kezdve a magyarok sorozatban veszítenek), augusztus 3. Nagycsűr, augusztus 5. Szőreg, augusztus 9. Te­mesvár. Stratégiai viták voltak Görgey(Komáromnál ütközze­nek meg) és Kossuth(Pest körül gyülekezzenek, és azzal üt­közzenek meg, aki előbb jön) között. Nem tudtak megegyezni, így Görgey késve érkezett a gyülekezési táborba, semmi esély nem volt a győzelemre. 1849. augusztus 13-án az oroszok előtt Világosnál letették a fegyvert.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyszerre volt bukás(a politikusok és katonák saját hibájukból elkövetett hi­bás döntéseinek eredménye) és vereség(katonai túlerő által történő leveretés). A szabadságharc eredménye az lett, hogy a régi rendszert már nem lehetett visszaállítani.