A reformkor a XIX. századra tehető. A kor két fő szemlélete a nacionalizmus(törekvés a saját nemzet hatalmának kiterjeszté­sére, függő országoknál - pl. Magyarország - a felszabadulá­sért harcoló haladó irányzat), és a liberalizmus(a polgári sza­badságjogokért küzdő politikai irányzat, nem fegyveres úton). Mivel egyszerre mindkét szemlélet jelen volt, kialakult a naci­onalista liberalizmus, mely az érdekegyesítés programja(nemesség és jobbágyság érdekeinek egyesítése), és magában foglalja az örökváltság(jobbágyfelszabadítás) kérdé­sét is, azaz a jobbágy úrbéres földje polgári tulajdonosa lesz. Az örökváltságról három elképzelés alakult ki: Széchenyi - önkéntes örökváltság: szabad akaratból a földesúr és a jobbágy megállapodása alapján -, Kossuth - kötelező, kényszerítő örökváltság: az állam kárpótolja a földesurat -, Táncsics - kö­telező örökváltság, de állami kárpótlás nélkül.

Magyarország célul tűzte ki az uniót Erdéllyel és egy népkép­viseleten alapuló országgyűlés létrehozását.

Ebben a korban Magyarországon rendi országgyűlések voltak. Ez nagyon nehézkesen működött, volt egy alsó tábla(itt a me­gyék követei{2-2 fő megyénként} tanácskoztak), egy felső tábla(itt az arisztokraták üléseztek), és a király. Az alsó táblán előkészített törvényjavaslatot a felső táblán is meg kellett sza­vazni, amíg nem volt megegyezés, addig nem küldhették a ki­rályhoz.

A kor országgyűléseit reformországgyűléseknek hívjuk, mivel fontos, haladást segítő intézkedéseket hoztak és szavaztak meg. Az első - bár igazán reformországgyűlésnek még nem mondható - reformországgyűlés az 1825-27-es volt. Ez volt az első igazán jelentős országgyűlés a korban. Ekkor az alsótáb­lán megjelent gróf Széchenyi István, és egyévi jövedelmét ajánlotta fel az Akadémia(a későbbi Magyar Tudományos Akadémia) helyreállítására. Széchenyi István megjelenése az alsótáblán nagyon meglepő volt, hiszen ő nemesi származású. Széchenyi részt vett annak idején a győri csatában, ami az utolsó nemesi felkelés(inszurrekció) volt, részt vett a Szent Szövetség megalakulásában, illetve bejárta egész Európát, en­nek köszönhetően tisztában volt a nyugati fejlődéssel és Ma­gyarország elmaradottságával, ezért benne is, mint sok más gondolkodó kortársában felmerült a fejlesztés igénye. Három jelentős művet írt: Hitel(1830), Világ(1830), Stádium(1831). A Hitel című könyvben egy hiteltörvény szükségessége kap­csán fejti ki gondolatait. Ebben leírja, hogy a robot haszonta­lan, mivel nem kifizetődő és ellent mond a keresztényi maga­tartásnak. Követeli az ősiség törvényének az eltörlését, mivel a nemesi birtokokat nem lehet eladni, így kölcsönt sem lehet rájuk felvenni. Követeli, hogy töröljék el a hatósági árszabást és legyen sajtószabadság, illetve leírja, hogy át kell formálni a gazdálkodók szemléletét. 1830-ban Dessewffy kiad egy köny­vet, melynek címe: A Hitel című munka taglalatja. Ebben ki­fejti, hogy nem ért egyet Széchenyivel.

Széchenyi további újításokat is bevezet nyugati mintára, ilye­nek például a lóverseny, a kaszinó, fejleszti a közlekedést, hajózhatóvá teszi a Vaskaput, megkezdik a Tisza és a Duna szabályozását, megindítja a balatoni és a dunai gőzhajózást, megépítik az első vasútvonalat Budapest és Szolnok között.

Széchenyi kezdeményezi a Lánchíd megépítését(1836-49). A Lánchídon hídvámot szednek, és ezt mindenkinek, még a ne­meseknek is fizetni kell, ez az első közteherviselés.

Széchenyit többen is bírálják, a kis- és középnemesek, illetve a jobbágyok szerint lassú, a konzervatívok szerint gyors az újí­tás mértékének a sebessége. Széchenyi az arisztokratákra akart támaszkodni, de az arisztokraták nem akartak változásokat, illetve a Habsburg udvar sem támogatta, bár Széchenyi habsburghű ember.

A birodalmon belül is változások mennek végbe, 1806-ban megszűnik a Habsburg császárság. Az államkancellár Metter­nich, az uralkodó 1835-48 V. Ferdinánd. Bevezetik az állam­értekezletet, nem jó a birodalom vezetése.

A reformországgyűlések, fontos személyek és fontos intézke­dések: 1832-36 Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, úrbér kérdés, törvénybe iktatták az úrbér­rendezést, megkezdik a Lánchíd építését, magyarul is lehet törvényeket kihirdetni, fejlesztik a közlekedést - ezt az ország­gyűlést berekesztik és sokakat letartóztatnak; 1839-40 Deák Ferenc, hiteltörvény, Nemzeti Színház építése; 1843-44 Klau­zál Ferenc, a magyar lesz a hivatalos nyelv, önkéntes örökvált­ság; 1847-48 utolsó reformországgyűlés, átmegy forradalom­ba.

Egy másik fontos személyiség Széchenyi mellett Kossuth La­jos. Széleskörű műveltséggel rendelkezett, 1844-ig a Pesti Hírlap szerkesztője, bevezeti a vezércikket, a sajtószemlét, megjelennek apróhirdetések, 1844-től egyesületeket szervez, megindulnak az iparmű-kiállítások, 1844-ben védegyletet ala­pít.

A korban két irányzat alakult ki: centralisták - a központi ál­lami hatalmat kell megerősíteni, municipalisták - a sok kis helyi hatalmat kell fejleszteni.

Kossuth és Széchenyi között ellentét alakul ki. 1841-ig még csak formai különbségek vannak a két politikus elvei között, de 1841. után tartalmi különbségek is vannak. Széchenyi attól tartott, hogy Kossuth forradalomba viszi az országot, de az or­szág közvéleménye Kossuth mellé állt.

A gazdaságban nő az állattenyésztés szerepe, bár még rideg állattartás van, jelentős a gabonakereskedés, nagy kereskedő­családok emelkednek fel, fejlődik az élelmiszeripar, jelentős szerepet kap a szeszgyártás, cukorgyártás és a malomipar, fejlődik a kultúra, irodalom, építészet.

Nagy problémája a kornak a nemzetiség kérdése. A magyarság kisebbségbe kerül, 37%-ban van jelen, a román lakosság 17%, a szerb és a horvát együtt 17%, a szlovák 12%, a német 10%, az ukrán pedig 4%. Vallásilag is megosztottság van. Egyre jobban kiéleződik a konfliktus Bécs és a magyarok között, a császár két kancellárral(gróf Apponyi György, báró Jósika Samu) próbál támogatókra szert tenni Magyarországon. A fő­ispán mellé adminisztrátort választanak, látszateredményeket érnek el. Pártok alakulnak: 1846. Konzervatív Párt, 1847. El­lenzéki Párt. Megkezdődik az első kampány, jelen van a Fiatal Magyarország Köre, ez a szervezet fiatalokból, diákokból áll. Az alsótáblán a liberálisok győznek.