Olaszország és Németország az invesztitúraküzdelmek óta nem egységes. Német-római császár és a pápa a hűbérbe, földbirtokba történő beavatás jogán vitatkoztak. Az invesztitúraharcok következménye tehát az lett, hogy a Német-római birodalom és Itália feldarabolódott.

Az olasz egység megvalósulása

Itália nem volt egységes sem politikailag(részei: a pápai állam, a Nápoly-Szicíliai királyság, Szárd-Piemont, illetve a nagyon széttagolt Észak-Itália), sem gazdaságilag(az északi rész fejlettebb), sem nyelvileg(nyelvjárások). Természetesen voltak egyesítési kísérletek, bár legtöbbször sikertelenül(Machiavelli, Napóleon, carborari mozgalom, Garibaldi - 1848.).

Az egységesítésre két elképzelés alakult ki: Cavour - külső segítséggel dinasztikus alapon, Garibaldi és Mazzini - népforradalommal.

1853-ban kitört a krími háború(az oroszok melegtengeri kikötőket akartak szerezni), ahová Cavour 15 ezer katonát küld az oroszok ellen. 1856-ban Párizsban konferenciát tartanak, ahol Cavour megegyezik III. Napóleonnal(III. Napóleon Nizza és Savoya átengedését kérte, cserébe odaígérte Velencét és Lombardiát), majd 1859-ben kitör a francia-osztrák háború(Custozza, Magenta VI. 4. és Solferino VI. 24.). A franciák váratlanul a solferinoi győzelem után Villafrankában békét kötött az osztrákokkal, Piemont megkapta Lombardiát, de Velence Ausztria kezén marad. Az olaszok fellázadnak és Piemonthoz csatlakoznak, és a háború 1860. V. 1-én indul meg Garibaldi vezetésével, 1065 vörös ingessel. Megtámadják a Nápoly-Szicíliai királyságot és elzavarják a burbonokat, 1861-62-ben megtámadják az egyházi államot, de nem sikerül elfoglalni, 1866-ban volt a porosz-osztrák háború, ahol az osztrákok Königgrätznél csatát vesztenek. 1870-ben a francia-osztrák háború idején az olaszok bevonulnak az egyházi államba, ekkor alakul ki a Vatikán, végül 1870. IX. 20-án megalakul az olasz egység, az államforma alkotmányos királyság.

A német egység megvalósulása

A német területek kulturálisan egységesek voltak, de gazdaságilag például nagyon eltérő viszonyok mutatkoztak, az északi területek fejlettebbek voltak.

Itt szintén kétféle elképzelés alakult ki az egyesítésre: nagy német egység(osztrákok), kis német egység(poroszok). Később a kis német egység valósul meg. 1862-ben Bismarck lett a kancellár, előzőleg nagykövet volt, ezeket a tapasztalatait most hasznosította. Megalakult az első európai modern hadsereg, új fegyvereket alkalmaznak(hátultöltős ágyú, új lőszerek, ismétlő puskák, huzagolt csövű fegyverek), bevezetik az általános hadkötelezettséget, új mintájú hadsereg jön létre. Bismarck politikailag konzervatív, hadi téren újító volt. 1866-ban sikeres háborút vezettek az osztrákok ellen, 1870-ben a porosz-francia háborúban sikereket értek el, szeptemberben Sedannál III. Napóleon is fogságba esett, Bismarck bevonul Franciaországba és elvette Elzászt és Lotaringiát.

1871. I. 18-án megalakul a német egység, az uralkodó a Hohenzollern-házból került ki.