A felvilágosult abszolutizmus kifejezés Voltaire-től szárma­zik, lényege korlátlan uralkodói hatalom, ami a felvilágosodás eszméire támaszkodik, az uralkodó hatalmát Istentől származ­tatja, hivatását tevékenységével kívánja alátámasztani. Felvi­lágosult abszolutizmusok a XVIII. században voltak jelen és főleg Kelet-Európában, a mediterrán vidékeken és Skandiná­viában, vagyis a kevésbé fejlett európai régiókban, Európa pe­remterületein lehetett megtalálni ezt az uralkodási formát. Az uralkodók célja volt az állam modernizálása, amibe beletarto­zott a gazdaság, a demográfia, a kultúra és a közigazgatás. Felvilágosult abszolutista uralkodók voltak például

II. Jó­zsef(Német-római császárságban),

XVI. Lajos(Franciaországban),

II. Frigyes(Poroszországban),

II. Katalin(Oroszországban) stb.

 1711-ben a szatmári békével lezárul a Rákócziféle szabadságharc, de nem valósul meg a nemzeti béke, 1718-ban a pozsareváci békével helyreállt a történelmi Magyarország egysége. 1705-1711 az uralkodó I. József, akinek nincs fiú utódja, 1711-1740 III. Károly uralkodik. Kormányszékekkel irányítja az országot: Magyar Kancellária(a királyi jogok fenntartása, a parancsok továbbítása, igazságügy, pénzügy, hadügy), Magyar Kamara(csak Magyarországra vonatkozó pénzügyek), Helytartótanács(Pozsonyban van, a király magyarországi hatalmának biztosítása, a nádorok osztrákok, 22 tanácsos van benne, akik világi és egyházi személyek), Országgyűlés(Diéta, 2 kamarás: alsótábla{elnöke a personalis, azaz személynök, vármegyénként 2-2 küldött} és felsőtábla{elnöke a nádor, tagjai arisztokraták és érsekek}, élén a király van, nagyon nehézkesen működik{leirat-törvényjavaslat a királytól, üzenet az alsótáblától a felsőtáblának, válaszüzenet a felsőtáblától az alsótáblának, ha mindkét tábla megszavazta akkor ünnepélyes felirat a királynak}), a bíráskodás részei a királyi kúria(legfelsőbb bíróság), ami egy 7 személyes táblából(fellebbviteli bíróság, nádor) és a királyi táblából áll, illetve ide tartozik még 4 kerületi tábla. Magyarország és Erdély két különálló egység, az uralkodó egyház a római katolikus egyház, jelen van a vallásüldözés, illetve vallási szempontból az "Akié a föld, azé a vallás" elve van érvényben.

III. Károlynak van egy fontos törvénye, ez a pragmatica sanctio, melynek részei: nőági örökösödés(valamennyi tartományban az uralkodási rendnek megfelelő törvényes örökös az utód; erre leginkább azért volt szükség, mivel az ekkori uralkodónak, III. Károlynak nem volt fiú örököse), a másik része a törvénynek az volt, hogy minden tartomány feloszthatatlanul és elválaszthatatlanul kapcsolódik egymáshoz.

A pragmatica sanctio értelmében került a trónra 1740-1780 Mária Terézia(tanácsosai: Kaunitz és Haugwitz kancellárok), férje Lotharingiai Ferenc. Eleinte nem ismerik el Mária Teréziát uralkodónak, ezért kitör az osztrák örökösödési háború 1740-1748(Poroszország, Spanyolország, Franciaország). A magyar nemesek segítségével ezt sikerül leverni, Sziléziát megszerzik a poroszok. Mária Terézia uralkodásának az alapja a merkantilizmus(gazdaságpolitika, ami a nemzet gazdagságát a beáramló pénz, arany mennyiségének növelésével akarta gyarapítani, támogatja a kereskedelmet és az exportképes cikkeket gyártó iparágakat - Mária Teréziánál ez úgy van jelen, hogy védővámokat alakít ki, monopóliumok vannak, az országban felhalmozza a nemesfémeket). 1754-ben meghozza a kettős vámrendeletet(külső vámhatár - államhatár, belső vámhatár - királyi Magyarország és az osztrák örökös tartományok között). Ez az osztrák örökös tartományok támogatására volt jó.

A katonáskodás terén is újításokat vezet be, ilyen a porció(a katonákat szállással és étellel kell ellátni), a forspont(a katonák elszállításának kötelezettsége), a jobbágyok katonáskodtak, hadi adó(15-30 Ft - fél ló ára), házi adó(a megyének kell fizetni).

A földesúri adók ekkor: robot(kézi és igás), kocsmároltatás(bort csak a földesúr forgalmazhatott), őrletés joga(malom csak a földesúr birtokában volt), ajándék(alkalmi), pénzbeli adó.

Uralkodása idején az állami adók magasabbak a földesúri adóknál, beavatkozik a jobbágy-földesúr viszonyba, rögzíti az adófajtákat(robot, úrbárium), ezután minden jobbágy ugyanannyit fizet. Bevezeti a ratio educationist, miszerint 6 és 12 éves kor között kötelező iskolába járni.

A másik uralkodó ebben a korban II. József. Ő nem koronáztatja meg magát, nem hívja össze az országgyűlést, rendeletekkel kormányoz, ami sokkal hatékonyabbnak bizonyult, mint a lassan és nehézkesen működő országgyűlés. A rendeleteinek csoportosítása: vallási tárgyú rendeletei - eltörli a dekretális esküt(a katolikus vallás szempontjai alapján állították össze), bevezeti a türelmi rendeletet(szabad vallásgyakorlás), így a protestánsok könnyebben vállalhattak hivatalt, feloszlatja a haszon nélkül való szerzetesrendeket és a cenzúrát kiveszi az egyház kezéből; jobbágyrendeletek - eltörli a jobbágy szót, megszűnteti az örökös jobbágyságot, a jobbágyok szabadon költözködhettek, szabadon tanulhattak és vállalhattak hivatalt; nyelvrendelet - a német lesz a közigazgatás nyelve(ebbe bukik bele leginkább), erőszakos germanizáció; közigazgatási tárgyú rendeletei - a megyéket kívánja megszűntetni.

II. József elveit és kormányzási gyakorlatát jozefinizmusnak, támogatóit jozefinistáknak nevezzük(a plebejus származású értelmiség, a protestánsok, a felvilágosodás magyar hívei).