A reneszánsz kor a XIV-XVI. századokra tehető. A reneszánsz szó újjászületést jelent és az antik kultúra újjászületését értjük rajta. A reneszánsz művészek az antik alkotásokat, alkotási módszereket tekintették mintának.

A reneszánsz világképe a humanizmus, de a két fogalom nem mindig jár együtt. A humanizmus lényege az, hogy mindennek mértéke az ember, így fontossá vált az egyén jelentősége és a földi örömök, földi boldogság megszerzése.

A reneszánsz egy átfogó kategória, egy össztársadalmi folyamat, ami kihat a társadalom és kultúra valamennyi szektorára. Emellett a reneszánsz egy életérzés is, bizonyos vélemények szerint képviselői egy szűk exkluzív klubot képeznek, ők a humanisták.

A reneszánsz gazdasági, társadalmi háttere a polgárosodás és tőkésedés kezdetleges formája. A reneszánsz Itáliából indult ki, először az ottani meggazdagodott polgárság művelte. A későbbiekben is Itália maradt a korszak központja.

Új műfajok jelentek meg, ilyenek például a traktátusz(értekezés), az epistola(tudományos levél) vagy a művészi szónoklatok, retorikai mesterművek (pl. nekrológ).

A reneszánsz kort három korszakra lehet bontani: trecento(XIV. század), quattrocento(XV. század) és cinquecento(XVI. század).

Reneszánsz alkotók például a következők:

XIV. század - trecento: Dante(Isteni színjáték - költészet), Petrarca(költészet), Giotto(festészet)

XV. század - quattrocento: Masaccio(festészet), Eyek(olajfestészet), Donatello(szobrászat), Brunelleschi(kupola), Leonbattista Alberti(művészetelmélet)

XVI. század - cinquecento: Leonardo da Vinci("ezermester"), Raffaello(festészet, épületek tervezése), Michelangelo(festészet, versírás)

A reneszánsz művészetekben sok újítást vezettek be:

festészet: olajfestészet, térábrázolás, anatómikus testábrázolás,

szobrászat: perspektivikus(valósághű, életszerű) térábrázolás

zene: zeneszerszámok megjelenése(főleg orgona), polifonikus zene(több szólamú), vezérmotívum - a zenész imitál, új műfajok(opera, oratórium), jeles zenészek például Lassus, Palestrina, de' Pres

Természetfilozófia terén is sok újdonság jelent meg. Egyik jeles természetfilozófus Kopernikusz(Nikolaj Kopernik) volt(1473-1543). Jelentős műve: Az égi testek körmozgásáról. Megalkotja a napközéppontú, azaz heliocentrikus világképet, megállapítja, hogy a Föld gömbölyű és a saját tengelye körül forog és a Nap körül kering. Kijelenti, hogy a bolygók körpályán mozognak. Szerinte a világegyetem zárt, azaz az univerzum véges. Egy másik jelentős tudós Kepler, aki német protestáns tudós. Fontos műve: Világok harmóniája. Szerinte a bolygók olyan ellipszis pályán mozognak, amelynek egyik fókuszában a Nap áll. Azt állítja, hogy ki tudja számítani a bolygók mozgásának a sebességét. Ő még nem használ távcsövet. A következő fontos tudós Galilei. Ő az első modern fizikus, matematizálja a fizikát(bevezeti a logaritmust és a matematikai szimbólumokat), tanulmányozta a szabadesést, kidolgozott egy távcsőtípust, amivel megfigyelte például a Jupiter holdjait és a Szaturnusz gyűrűjét.

A reneszánsz Magyarországon a XV-XVI. században volt jelen. Mátyás király különösen nagy gondot fordított erre az új irányzatra, ő maga is nagyon művelt és tájékozott volt, reneszánsz építészeket és alkotókat hívatott az országba, létrehozta a híres Corvina Könyvtárat, a magyar költőket Itáliába küldte tanulni(ezek közé tartozott például Janus Pannonius).

A reneszánsz kor központja Itália volt, a reneszánsz alkotók, főleg eleinte, nem csak az antik alkotási módszereket vették át hanem latinul is írtak.

Az építészetben is előkerültek természetesen antik minták, például az oszlopok.