A földrajzi felfedezések kiváltó okai: Európa relatív túlnépesedése, az európai aranybányák kimerültek(aranyéhség), élelmiszerek, fűszerek(só, bors, "cukor"), luxuscikkek(selyem, keleti ékszerek) hiánya, a Török birodalom terjeszkedett, így elvágta a keletről nyugatra irányuló kereskedelmi útvonalakat(magas vámok), a katolikus egyház missziós tevékenysége.

A felfedezésekhez kedvező földrajzi helyzete volt Spanyolországnak és Portugáliának, így ők indították meg ezeket az eseményeket, ráadásul ezeknek az országoknak az uralkodói(Tengerész Henrik{hajósiskolát nyitott}, Aragóniai Katalin) támogatták a felfedezőket.

A felfedezésekhez technikai újítások is születtek, ami segítette ezeket az utakat, ilyenek például: iránytű, asztrolábium, Toscanelli térképe(1474.), új típusú hajók(karavella: magas oldalfalú, többárbocos, hátsó kormánylapát), kronométer.

A portugálok a felfedezésekkel védett kereskedőtelepeket létesítettek(áruk: indiai bors, gyömbér, fahéj, gyapot, cukornád, elefántcsont, nemesfém, drágakő).

A felfedező utak a következők voltak:

1471-ben elérik az Egyenlítőt

1487-ben a portugál Bartolomeu Diaz elérte Afrika déli csücskét(Jóreménység-fok)

1498-ban a szintén portugál Vasco da Gama eljut India nyugati partjaihoz

Kolombusz Kristóf osztotta azt a nézetet, hogy a Föld gömbölyű, saját kutatásai során Afrika partjainál a nyugat felől érkező viharok után megmunkált fadarabokat, ismeretlen növényeket talált, úgy vélte, hogy nyugatra hajózva eléri Ázsia partjait(az akkori világtérképek a valóságosnál sokkal kisebbnek mutatták az Európa és Ázsia partjai közötti távolságot, ráadásul az amerikai kontinens még nem volt rajta). Kolombuszt elutasították több helyen is(Portugália, Anglia, Franciaország), végül a spanyol királynő, Kasztíliai Izabella három hajóval támogatta a vállalkozást. Kolombusz 1492. augusztusában indult el Spanyolországból, 1492. október 12-én érkezett a mai Bahama-szigetekhez(úgy vélte, Japán partjait érte el), még ugyanezen az útján felfedezte a mai Haitit és a mai Dominikát, további három útján újabb közép-amerikai szigeteket, valamint Venezuelát és Panamát fedezte fel. Kolombusz élete végéig úgy hitte, hogy India területeire jutott el, így az őslakosokat indiánoknak nevezte el később Amerigo Vespucci jött rá, hogy ez egy új kontinens, ami róla kapta a nevét, így lett Amerika.

A felfedezések egyben gyarmatosítások is voltak, a gyarmatosítókat(hódítók) conquistadoroknak hívták, gyarmatosító útjaik során meghódították az itt élő indián civilizációkat. Három indián kultúrát ismerünk: mayák(a mai Mexikó területén éltek, fejlett építészet, szobrászat, kerámiaipar, égetéses földművelés, fejlett matematikai és csillagászati ismeretek, naptáruk az európainál pontosabb volt; területüket Alvarado és csapatai hódították meg 1523-ban), aztékok(a mayák körül éltek, jól megszervezett földművelés, állattenyésztés, magas szintű művészet; a spanyol Hernán Cortez hódította meg őket 1519-ben), inkák(a mai Peru, Bolívia, Ecuador és Észak-Chile területein éltek, fejlett takácsmesterség, kerámiaipar, fémművesség, kiváló úthálózat, postaszolgálat; Pizarro hódította meg őket 1532-ben).

1513-ban Balboa átjutott a Csendes-óceánra. Megindult az aranyláz, arany- és ezüstbányákat találtak megkezdődött az őslakók alávetése, sokak rabszolgasorba süllyedtek, később a nagy emberveszteségek miatt az őslakos rabszolgákat afrikaiak behozatalával pótolták. Új növényeket ismernek meg(burgonya, kukorica, paradicsom, paprika, cukkini), ültetvényeken termelnek(cukornád, rum, gyapot, dohány). Új betegségek is voltak, rasszok alakultak ki(zambó: fekete + indián, mulatt: fekete + fehér, mesztic: indián + fehér, kreol: Dél-Amerikában született fehér). Dél-Amerikát másképp Latin-Amerikának hívják, itt Brazília kivételével spanyolul beszélnek.

A XVI. századi felfedezések egyúttal mindig gyarmatosítások és a gyarmatosítások mindig felfedezések.

Egyik legjelentősebb felfedező út Magellán világ körüli útja volt(1519-1522). 5 hajóval indult, útja során bebizonyosodott, hogy a Föld gömbölyű, tisztázódott az amerikai kontinens földrajzi helyzete, megtalálta az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán közötti átjárót(Magellán-szoros), megkerülte Dél-Amerikát, elérte Kelet-Ázsia szigeteit, viszont ő már nem tért haza, útja során meghalt.

A felfedezések következtében átrendeződött a világkereskedelmi rendszer. A főbb útvonalak a Földközi-tengerről áttolódnak az Atlanti-óceánra, a gazdaságban megjelenik az agrárolló(a mezőgazdasági és az ipari termékek árai közötti árrés), árforradalom(az árak gyors emelkedése) alakul ki, infláció lép fel. Az iparban megindul az eredeti tőkefelhalmozás(egyesek kezén tőke halmozódik föl, mások megfosztatnak termelési eszközüktől; tőke: olyan érték, ami mozgása során önmagát értékesíti, haszon reményében befektetett érték), a céheket a manufaktúrák(van munkamegosztás) váltják fel, ennek típusai a központosított illetve a szétszórt manufaktúra(verlag rendszer). A mezőgazdaságban is történnek változások, kétféleképpen történi a tőkeképződés: angol út(bekerítés, a majorságot kiterjesztik az egész birtokra, juhot tenyésztenek, megszűnik a jobbágyság, a társadalom újonnan kialakult részei: gentry{olyan nemes, aki bekapcsolódik a tőkés árutermelésbe}, yeoman{olyan paraszt, aki bekapcsolódik a tőkés árutermelésbe}), holland út(megszűnik a jobbágyság, valamennyi jobbágy úrbéres földje polgári tulajdonosa lesz, ezek szabad paraszti gazdálkodások, vetésforgót alkalmaznak). Átalakul a társadalom makrostruktúrája: tőkés és munkás. Kialakul a világgazdasági rendszer: centrum(központi államok, vezető hatalmak Nyugat-Európa),

periféria(haszna van, de nem vezető hatalom, Kelet-Európa),

gyarmatok(kizsákmányolt területek, itt monokultúra alakul ki, azaz egyféle termék van, viszont hatalmas mennyiségben).

Kezd átformálódni az állam is, és kezd kialakulni a feudális abszolutizmus.