A német nácizmus az olasz fasizmusból alakult ki. A fasizmus egy szélsőjobboldali irányzat. Ez az irányzat az első világháborúban vesztes illetve a győzelem eredményével elégedetlen országokra volt jellemző, létrejöttében nagy szerepet játszott ezekben az országokban a nemzeti öntudat megrendülése, csalódtak a polgári demokráciában, a középrétegek és a munkásság körében létbizonytalanság volt. A fasiszta programokból mindenki az olvashatta ki, amit éppen szeretett volna.

A fasizmus először Olaszországban jutott hatalomra Mussolini vezetésével az 1920-as években, az 1920-as évek végén Japánban hódított teret, fasiszta pártok voltak Ausztriában, Magyarországon(Nyilaskeresztes Párt), Szlovákiában, Romániában(Vasgárda) és Spanyolországban. A fasizmus mégis leginkább Németországban volt jelen német nácizmus néven, vezetője Hitler.

Németországban az 1919-1933-as időszakban weimari köztársaság volt, ami egy polgári demokratikus állam volt(pl. általános és titkos választójog), de átadják a hatalmat a diktatúrának, úgyhogy ez egy demokrácia demokraták nélkül. További gyengítő tényezők voltak a junker katonai arisztokrácia befolyása(konzervatívok), a német konzervatív bürokrácia befolyása és a császárpárti hadsereg. Az ország a Versailles-i békén kirótt hadisarcot nem tudja kifizetni, az 1920-as évek elején a Ruhr-vidék megszállás alá kerül, szélsőjobb és szélsőbal megmozdulások történnek. 1925-ben Hindenburg a köztársasági elnök, aki porosz földbirtokos katonatiszt.

A német nácizmus vezető pártja a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt(NSDAP, vagy náci párt), vezéregyénisége Adolf Hitler.

Adolf Hitler a nevelőapja nevét vette fel, Bécsbe ment tanulni, építész szeretett volna lenni, nem vették fel a művészeti akadémiára, képeslapokat festett, az első világháborúban önkéntesként jelentkezett a német hadseregbe(a politikai felderítő osztály tagja), megkapta a vaskeresztet.

Hitler politikai pályafutása 1920-ban veszi kezdetét, amikor belép a Német Munkáspártba, 1921-ben már ő a párt vezetője, megváltoztatja a párt nevét(ekkortól NSDAP), jelvényük a horogkereszt, egyenruhaként barna inget viselnek. 1923. novemberében Hitler Münchenbe megy, hogy átvegye a hatalmat, ez az úgynevezett sörpuccs. Börtönbe kerül hazaárulás vádjával, ahol megírja a Mein Kampf(Harcom) című könyvét, ami a hatalomátvétel forgatókönyve, amit ebben leír, azt meg is csinálja. Megalkotja a szociáldarwinizmust(népek közötti élethalál harc), kifejti az élettérelméletét(Németországnak szüksége van élettérre), kidolgozza fajelméletét(árja faj: minden idegen vértől megtisztított német nép, jó; zsidó faj: nem vallásnak tekinti{eleinte}, uralkodásra törő faj, rossz). Egy nagy német birodalom megteremtésének elvét és módszereit dolgozza ki. Szerinte az emberek többsége nyájember. Megalkotja szociális demagógiáját, azaz mindenkinek azt ígéri, amit hallani akarnak(a parasztságnak földet, a hadseregnek pénzt, fegyverkezési programot és háborút, a nagytőkéseknek védelmet a kommunistákkal szemben). Különbséget tesz teremtő(árja) és parazita(zsidó) tőke között.

Hitler országos szintű hálózatot hoz létre, pártszervezetek alakulnak, bár az 1925-29-es gazdasági fellendülés nem kedvez Hitlernek, az 1929-es világgazdasági válság annál inkább, mivel ez a katasztrófa leginkább Németországot sújtja, 6 millióan válnak munkanélkülivé, Hitler pártja kezd felfutni. A modern technikák(pl. rádió) is Hitlernek kedveznek, repülőgéppel közlekedik, kitűnő szónok.

1931-ben a weimari demokrácia ellen jobboldali tömörülés alakul, ennek tagjai: NSDAP, Acélsisak, Pángermán Szövetség, a német hadsereg vezérkara, bankárok, iparmágnások, junkerek.

Az NSDAP demokratikus keretek között 1932-ben kapja a legtöbb szavazatot, ez év novemberében a szétesés veszélye fenyegeti a pártot, kikényszerítik, hogy Hitlert nevezzék ki kancellárrá, ami 1933. I. 30-án demokratikus úton meg is történik. Hitler ezzel megkezdi a totális fasiszta erőszak kiépítését("1 nép, 1 birodalom, 1 vezér!"), koalíciós kormányt alakít, a kommunista és a szociáldemokrata pártoktól fél, célja leszámolni a kommunizmussal és közömbösíteni a polgári pártokat. Óvatos külpolitikával megtéveszti a közvéleményt. 1933. II. 1-re új választásokat ír ki, bevezeti a terrort, II. 27-én kigyullad a Reichstag, II. 28-án több tízezer embert tartóztatnak le, a gyújtogatással Dimitrovot vádolják. A választásokon Hitler pártja 43% mandátumot kap, a szociáldemokraták és a kommunisták együtt 30%-ot(ezeket Hitler megsemmisíti), a sajátján kívül az összes pártot betiltja. Hoznak egy felhatalmazási törvényt, mely szerint Hitler a parlament megkérdezése nélkül is hozhat törvényt. Létrejönnek az első koncentrációs táborok(ekkor csak rabságban tartják az embereket), felszámolja a szakszervezeteket, ezek helyett munkafrontokat(a munkaadók és a munkavállalók a náci párttal egyeztetik érdekeiket) hoznak létre, a nagybirtokosoknak kedvező agrártörvényt hoz(a parasztoknak keleten ígér földet), megalakul a Gestapo(titkos államrendőrség), bevezeti a kötelező munkaszolgálati rendszert, kényszerkartellezési törvényt hoz(a nagyvállalatoknak kedvez), a kis- és középvállalatoknak zsidó tőkét ígér. Az állam és a nagytőke összefonódik, Hitler nem tartotta be az ígéreteit, mást csinált, mint amit mondott. Hitler forradalmat akar, elkezdi felszámolni belső ellenzékét(SA, Röhm), 1934. VI. 30-án(hosszú kések éjszakája) likvidálja saját belső ellenzékét, Hitler szabad kezet kap, Hindenburg halála után magához ragadja a köztársasági elnöki hatalmat is, innentől Führernek hívják, kiépíti a német agressziót(Luft Vaffe - Göring - légierő, flotta), 1935-ben a Saar-vidék népszavazással Németországhoz csatlakozik, ugyanebben az évben Hitler meghozza a nünbergi faji törvényeket(meghatározza, hogy ki a zsidó; tiltja a fajgyalázást, bevezeti a zsidók elleni terrort), Hitler kilép a Népszövetségből, 1936-ban felfegyverzi a fegyvermentes zónát, 1938-tól Hitlerre esküszik fel a hadsereg, Hitler magához ragadja a teljes hatalmat, 1938. november 8-án volt az úgynevezett Kristályéjszaka, kifosztották a zsidók boltjait, megrongálták a kegyhelyeiket, letartóztatások és gyilkosságok történtek.