25. tétel/REFORMÁCIÓ ÉS ELLENREFORMÁCIÓ EURÓPÁBAN
2004.04.24. 22:39
A reformáció Németországból indult el. Németország az invesztitúraharcok óta széttagolt, és az 1356-os német aranybullában megalkotott jogrend megakadályozta a központosítást. A Német-római császár hatalma jelképes volt. Társadalmi ellentétek voltak(ok a földbirtok):
centralizáció hívei-decentralizáció hívei,
arisztokrácia-lovagság(primogenitúra: elsőszülöttet megillető öröklési jog)
nemesség-jobbágyság
városokon belül: patríciusok(gazdagok)-plebejusok(polgárok)
egyházon belül: felsőpapság-alsópapság
mindenki-egyház
A reformáció jelentése megjavítani, helyreállítani, újraépíteni, azaz elsősorban a katolikus egyház újjáépítését jelentette; ebből a célból alakultak kolduló rendek illetve alakult ki a huszitizmus, de ezek nem vezettek új egyház megalakulásához.
A római katolikus egyház helyzete megingott(pestis, járványok, százéves háború, egyházszakadás, török előrenyomulás, természeti csapások), búcsúcédulákat árusítottak(bűnbocsánat elnyerése pénzért), ekkor volt a reneszánsz pápák kora(II. Gyula, X. Leó), jellemző volt a nepotizmus(saját rokonaikat juttatták egyházi méltóságokhoz), a szekularizáció(egyházi birtokok világi kézbe kerülnek) illetve a szimónia(egyházi tisztségek, javak áruba bocsátása).
Az első jelentős személy Luther Márton(Ágoston-rendi szerzetes) volt 1517-ben 95 pontban megfogalmazta nézeteit, legfontosabb elvei: az ember egyedül csak a hit által üdvözül, nincs különbség laikus(világi ember) és klerikális(pap) között; megkérdőjelezte az egyház létjogosultságát, vizsgálat alá vette a római katolikus egyház dogmáit, szentségeit(keresztség, bérmálás, oltáriszentség, bűnbánat szentsége{gyónás}, betegek szentsége, papi rend, házasság szentsége), az utóbbiak közül csak a keresztséget és a kétszín alatti úrvacsoravételt tartotta meg. 1521-ben a wormsi birodalmi gyűlés elé idézték, és tanai visszavonására szólították fel, a pápa kiközösítette, a császár(V. Károly) birodalmi átokkal sújtotta. Luther német nyelvre lefordította a Bibliát, ezáltal a nép nyelvét irodalmi szintre emelte. 1520-ban a német nemzet keresztény nemességéhez intézett írásában elismerte a világi hatalom szükségességét, a Luther követőivé vált tartományi urak rátették a kezüket az egyházi birtokokra(szekularizáció), a vallási egység megbomlott. Luther új egyházat hozott létre, ez az evangélikus egyház, az első protestáns egyház.
Egy másik jelentős személyiség Münzer Tamás, elutasította a csecsemőkeresztséget, az igazságosság országát hirdette, őt és követőit anabaptistáknak(újrakeresztelők) hívták. Münzert 1525-ben lefejezték.
1529-ben volt a speyeri birodalmi gyűlés, ahol döntöttek a reformáció felszámolásáról. 1530-ban az augsburgi birodalmi gyűlésen elfogadták azt a nyilatkozatot, ami a protestánsokat megkülönbözteti a katolikusoktól, ez az augsburgi(ágostai) hitvallás, ami 28 pontból áll. Kitört a vallásháború, ami váltakozó sikerrel folyt, majd 1555-ben az augsburgi vallásbékével zárult, ebben a lutheránus vallást a katolikussal egyenrangúnak ismerték el, az uralkodók vallási ügyekben szabadon rendelkezhettek, az alattvalók uraik vallását kötelesek követni. A reformáció során protestáns egyetemek jöttek létre.
A következő jelentős személy Kálvin János volt, jelentős műve: A keresztény vallás tanítása; tanai miatt üldözték, legfontosabb tanai: eleve elrendelés(egyedül Isten akarata adhat üdvözülést); a munka és a munka eredményessége Isten rendelése; józan, takarékos, egyszerű és szorgos életmódot kell követni; zsarnokölés(aki visszaél a hatalmával, azon meg kell torolni a sérelmeket). Kálvin egyháza a református egyház lett.
További új egyházak az angol anglikán egyház és a Szervét Mihály vezette szentháromság-tagadó(unitárius) egyház.
A XVI. században jelentős változások történtek(reformáció, abszolutizmus, felfedezések, gazdasági élet átrendeződése), az ember önmagába vetett hite megrendült, a reneszánsz válságba jutott, ezt a korszakot a művészetben manierizmusnak(egyéni kísérletezések, ötlet, egyéni modor) nevezzük. Lefékeződött a reformáció további terjedése.
1545-63-ban volt a tridenti zsinat III. Pál pápa vezetésével, megtiltotta a búcsúcédulák árusítását, az egyházi javakkal való visszaélést, a papokat óva intette az erkölcstelen élettől, szigorítja a papság életvitelét, mindenki csak egy posztot tölthet be, papnevelő intézetek jönnek létre, emelik a papképzés színvonalát, megindul az egyházi cenzúra, összeállítják a Tiltott könyvek jegyzékét(Index), megindul az inkvizíció(30-40 ezer eretneknek nyilvánított embert végeznek ki, főképp nőket). Megalakul a Jezsuita-rend(katonai szigor, a rend vezetője a generális) Loyolai Szent Ignác vezetésével, színvonalas iskoláik voltak, szorgalmazták az anyanyelvű irodalmat, nyomdák, színpadias szertartások, magas szintű oktatás, kollégiumok, óriási politikai befolyásra tettek szert nevelőként, gyóntatóként.
Ebben az időben alakul ki a barokk(jellegzetes túldíszítettség, monumentalitás, bibliai témák; alkotók pl. El Greco, Carracci, Caravaggio, Rembrandt, Rubens), a tudomány terén is jelentős fejlődés bontakozott ki(empirizmus: Bacon - tapasztalás, kísérletek megfigyelések, indukció; racionalizmus: Descartes - "Cogito ergo sum", módszeres kétely; Bodin, Grotius, természettudományok: Kopernikusz, Galilei, Kepler, Newton; földrajz: pontos térképek stb.)
|