Különbséget kell tenni a középkor és a feudalizmus fogalma között. A középkor fogalmát a humanista tudósok használták az antik civilizáció és saját koruk közötti periódus megnevezésére, negatív jelzővel illették, minden, ami rossz. A feudalizmus egy korszak(középkor) uralkodógazdasági rendje. A középkort három korszakra osztjuk:

kora középkor(V-X. század), virágzó középkor(1000-1300) és hanyatló középkor(1300-1500)

Három civilizáció figyelhető meg: latin nyelvű katonaközösség(Nyugat-Európa), görög nyelvű ortodox(Kelet-Bizánc), arab iszlám. Európa kialakításában a hanyatló Róma népe, a kereszténység és a bomló germán társadalom(barbárok) játszanak szerepet.

Feudalizmus:

A mezőgazdaságban új típusú földhasznosítási mód jelenik meg, bevezetik a nyomásos gazdálkodást(a bevetett szántóparcellák és a közös ugar szabályos évi forgásban váltja egymást, fajtái: kétnyomásos, háromnyomásos), megjelenik a nyomáskényszer(a nyomásos gazdálkodással együtt járó kényszer, ami megszabja a mezőgazdasági munkák idejét, a bevethető növényfajtákat stb.). Technikai újítások is vannak, ilyen a nehézeke(minden része vasból van, részei: csoroszlya, ekevas, kormánylapát), a nyakhám helyett szügyhámot használnak, bevezetik a patkó használatát, a nyerget és a kengyelt, használják a kínai eredetű lábítós szövőszéket, megjelennek a malmok(szélmalom, vízimalom{alulcsapós, felülcsapós}).

Átrendeződik a társadalom, legfőbb csoportok a jobbágyság és a földesúri réteg. A jobbágy olyan paraszt, aki feudális járadékot fizet(robot, pénzjáradék, terményjáradék), az uradalmon(nagy kiterjedésű földterület, részei: allódium{majorság, a földesúr saját kezelésű földbirtoka, itt végzik a jobbágyok a robotot}, szántó parcellák) élnek, és a jobbágytelkeken(két része van: belső telek{ahol a jobbágy lakik}, külső telek{szántó területek}) dolgoznak, jobbágyok kétféleképpen jönnek létre, vannak, akik felemelkednek(volt rabszolgák, colonusok, libertinusok), és vannak, akik lesüllyednek(germán közszabadok).

A korszak másik jelentős rétege a földesúri réteg, ez a szenátori rendből, a lovagokból és a nemzetségfők fegyveres kíséretéből alakul ki. Ennek a rétegnek két csoportja van, a nemesek és a lovagok. A földbirtokosok között kialakult a hűbéri hierarchia, azaz a hűbéri lánc, ami a földbirtokosok személyes függőségi rendszere, az uralkodó földbirtokot adományoz a földesúrnak, aki az ő vazallusa lesz, a vazallus is lehet hűbérúr, ha ő is adományoz földet más földesúrnak, aki az ő vazallusa lesz. A hűbérlánc végén a kisbirtokos áll, akinek nincs vazallusa. A földbirtoknak két formája van, feudum(örökíthető hűbérbirtok) és benefícium(nem örökíthető hűbérbirtok). A hatalomba(földbirtokba) történő ünnepélyes beavatást invesztitúrának hívjuk.

A frankok:

Az ókor végi népvándorlás során barbár államok jönnek létre. A legtöbben ezek közül a frankok voltak, a Loire és a Rajna folyó mentén élnek, pogányok.

Az első jelentős személy Klodvig(481-511). Legyőzte az ellenségeit, felveszi a kereszténységet, a Földközi-tengerig hódít, megalapítja a Meroving-dinasztiát, grófságokra(gróf: közigazgatás, katonáskodás, bíráskodás feladatai a saját grófságában) osztja a birodalmat. A Merovingok idején a belső trónharcok meggyengítik a birodalmat, megerősödnek az udvarnagyok(majordomusok: államügyek, hadsereg irányítói).

Martell Károly(714-741) egyesíti és megerősíti a frank államot és megszilárdította a központi hatalmat. Ő alapítja meg a Karoling-dinasztiát. Poitiers mellett 732-ben legyőzi az arabokat, ezzel megállítja az arab előrenyomulást. Őt követi fia, Kis Pipin, aki az első Karoling uralkodó, a pápától kér koronát, megalapítja a pápai államot. A következő uralkodó Nagy Károly(768-814), ő a legjelentősebb uralkodó, meghódítja a szászokat, az avarokat és a longobárdokat, egyesíteni akarja a birodalmat, 800-ban császárrá koronáztatja magát(a pápa teszi a fejére a koronát), egész Európát meg akarja szerezni, célja a Római Birodalom renovációjának megvalósítása, azaz a Római Birodalom felélesztése. Új fővárost alapít(Aachen), kiépít egy kulturális központot(Alkuin), létrehozza a kancelláriát(oklevelek kiállítására, akik itt dolgoznak: jegyző, írnok, pecsétőr), átszervezi a közigazgatást, a hatalmas birodalmat grófságokra osztja, a különösen veszélyeztetett területeken őrgrófságokat(az őrgrófok leszármazottai később a márkik) hoz létre. A következő uralkodó Jámbor Lajos(814-840), aki már nem tudta erős kézzel összefogni a birodalmat, halála után 843-ban a fiai Verdunban(verduni szerződés) három részre osztották a birodalmat egymás között(Kopasz Károly{843-877} kapja a nyugati részeket{későbbi Franciaország}, Német Lajos{843-876} kapja a Rajnától keletre eső vidéket{későbbi Németország}, Lothar{843-855} kapja a császári címet, Itáliát és Burgundiát).