A felvilágosodás az a történelmi és művelődéstörténeti korszak, ami az angol polgári forradalomtól a nagy francia forradalomig tartó kb. 150 éves időszakot öleli föl, az a folyamat, melyben a polgárság társadalmi, politikai mozgalmai már nem művészeti(reneszánsz) vagy vallási(reformáció), hanem filozófiai fogantatású eszméket használnak önmaguk elméleti megalapozásául, alapvető szellemi hagyománya a racionalizmus(a világ az ész alapján megismerhető, a világ maga ésszerű), mindezek hátterében a kibontakozó alapvetően liberális kapitalizmus áll.

A felvilágosodás kihat a politikai rendszerek felépítésére is, a polgárság(harmadik rend) egyre inkább öntudatra ébred, az ipari forradalom szoros összefüggésben áll a felvilágosodás irányzatával, megfogalmazódik az a gondolat, hogy a tudomány és a technológia fejlődése révén minden probléma megoldhatóvá válik.

A felvilágosodás eszmei gyökerei:

empirizmus(Bacon: ismeretelméleti felfogás, minden ismeret végső forrása a tapasztalás),

racionalizmus(Descartes: ismeretelméleti felfogás, minden ismeret végső forrása az ész),

szentimentalizmus(szellemi irányzat, az emberi érzelmeket tekinti elsődleges tényezőnek),

Mindezeknek a lényege, hogy elsősorban nem a világra magára, hanem az egyén és a világ kapcsolatára kérdez rá, közvetlen tárgya az egyén belső világa.

Angol felvilágosodás:

Egyik jeles képviselője Newton(1642-1727, gentry, Oxfordba járt iskolába), kidolgozza az integrális differenciálszámítást, tanulmányozza a gravitációt, egyik jelentős műve:

A természetfilozófia matematikai alapproblémái(minden mechanikus mozgást képes meghatározni az alma leesésétől a legtávolabbi bolygó mozgásáig); szerinte nincs véletlen, a világ determinisztikus(meghatározott), kidolgozza a fényelméletet, kutatásokat végez az optika terén.

Egy másik jelentős személy John Locke, jelentős az ismeretelmélete(honnan kerülnek az agyunkba az ismeretek, mikor megszületünk, semmilyen ismeretünk nincs), nagyon fontos szerinte a tapasztalás, érzékelés(sensation - külső, reflexió - belső), fontos felfogása a szenzualizmus(az empirizmus legkövetkezetesebb kifejtése), politikai elmélete is jelentős, hogyan működik egy jól működő állam(kétféle hatalom van: osztatlan - az összes hatalmi ág egy kézben van, pl. feudális abszolutizmus; osztott - a hatalmi ágak elválasztása, ez jó, van egy végrehajtó hatalom{a választáson győztes párt alakíthat kormányt} és egy törvényhozó hatalom{választások útján}).

Egy másik fontos személy Adam Smith, ő a modern közgazdaságtan tudomány megalapítója, fő műve: Nemzetek gazdagsága(az árutermelő társadalom az egyén és közösség harmóniájának világa), leghasznosabb újításának a munka értékelméletét tartotta(az érték a társadalmilag szükséges ráfordított munkaidővel arányos, azaz az árunak két tulajdonsága van: használati érték és csereérték), jelentős liberális gazdaságelmélete(az állam ne avatkozzon be a gazdaságba, elutasítja a merkantilizmust, a kereslet és kínálat, azaz a piac maga szabályozza a gazdaságot, az állam biztosítsa a gazdasági verseny jogi kereteit)

Francia felvilágosodás

Egyik jeles képviselője Rousseau, fő műve: Társadalmi szerződés(népszuverenitás elmélete: minden egyes polgár alárendeli magát egy közakarat legfőbb irányításának a közjó érdekében, ez a közösség, másképpen a nép; az állam létét megelőzte a magántulajdon, az állam a szerződésből keletkezik, a nép tagjai kötnek szerződést, minden jog forrása a nép, ez ruházza fel hatalommal az államot, a szerződést fel lehet bontani, legjobb államforma a köztársaság); filozófiai felfogásai: az ember szabadnak született(ez minden tézis kiindulópontja), de mindenütt láncokat visel, lehetséges-e olyan emberi alkotmány, ami biztosítja a szabadságot, a hatalomból nem származik jog, jogszerű hatalom csak a kölcsönös megegyezésből származik, szerinte minden jog forrása a nép, a népszavazást két csoportra osztja(közvetlen: ez a jobb, személyében vesz részt a politika irányításában, pl. az athéni demokrácia, ezt nem lehet megvalósítani az óriási népességszám miatt és sokkal többeknek lenne választójoga; közvetett: valaki közvetítő révén gyakorolja a jogait), jelentős műve a Vallomások(magán téma, műfajt teremt vele), volt egy jelentős pályázati műve(mi a viszony a haladás és az erkölcsi nemesedés között, technikai értelemben van, erkölcsi értelemben nincs fejlődés, különbséget tesz a kultúra{inkább a humán tudományok, klasszikus emberi értékek} és a civilizáció{inkább a világ technikai oldala, ez fejlődött} között), fontos műve: Az emberek közötti egyenlőség eredetéről(a magántulajdon megjelenése óta van egyenlőtlenség, ami rossz) nevelési regényt is írt(Emil, avagy a nevelésről: a gyerekeket nem szabad verni, a lányokat is kell nevelni, gyakorlati ismereteket is kell szolgáltatni az elméleti ismeretek mellett, a gyerekeket természetes közegben kell nevelni). Rousseau gondolatai gyakorolják a legnagyobb hatást a francia forradalomra.

Másik jelentős személy Montesqieu(báró, arisztokrata), fő műve: A törvények szelleme(politikai, történetfilozófiai mű, rendszerezett könyv, államformákra vonatkozó nézeteit taglalja benne, különbséget tesz törvény és jog között, kifejti a hatalommegosztásról szóló - szinte a mai napig érvényes - nézeteit: állam = törvényhozó hatalom + végrehajtó~ + bírói~, az utóbbiba senki nem szólhat bele), jelentős műve a Perzsa levelek, melyben a korabeli Franciaországot leplezi le fiktív levelekben.

A következő fontos személy Voltaire(neve anagramma, saját korának legnagyobb hatású gondolkodója), új műfajt teremt, a filozófiai elbeszélést, gondolatai centrumában az antiklerikanizmus(egyházellenesség) áll, felfogása szerint minden fejlődés akadálya a babonaság, a butaság, amelynek intézményesült formája a mindenkori egyház, a történelem az ész, azaz a ráció kibontakozásának a folyamata, a történelem művelődéstörténet, az emberi történelem a középkor végéig nem érdemli meg, hogy kutatás tárgya legyen, az igazi történelem a felvilágosodással kezdődik és ezt ő XIV. Lajos uralmától számítja.

A felvilágosodás egyik irányzata a mechanikus materialisták, ennek képviselői Helvetius, Holbach és La Mettrie. Az a felfogásuk, hogy nem igaz, hogy lélek és anyag létezik, szerintük csak az anyag van, ami mechanikus mozgást végez, ez a gondolkodás, minden mozgás kiszámítható, nincs véletlen, törvényszerűségek vannak, mindennek megvan a maga oka(determinizmus), szerintük az ember gép, a legtökéletesebb gép.

A felvilágosodás egyik fontos műve a nagy francia Enciklopédia, szerkesztői közé tartozik Diderot és d'Alembert, 28 kötetből áll, szellemisége a racionalizmus.

Német felvilágosodás

Németországban is teret kapott a felvilágosodás, egyik jelentős képviselője Kant, szerinte a felvilágosodás az ember saját maga okozta nyomorúságából való kilábalása az ész által. Egy másik fontos személy Lessing, aki megfogalmazza a modern esztétika alapjait, a harmadik jelentős filozófus pedig Herder, szerinte az emberiség történelme szerves fejlődési folyamat, mely a természet történetéből - amelynek folytatásaként indul - a legegyszerűbb állapottól fokozatosan emelkedik a műveltség magasabb fokaira(ez a historizmus).

A felvilágosodás Magyarországra is eljutott, ekkor kezdtek el a nemzet ügyével, sorsával komolyan foglalkozni, ekkor indult meg például a nyelvújítás.