A világháborúhoz vezető út

Az első világháború 1914-18-ig tartott. Gyökerei a XIX. század második felére nyúlnak vissza. Ez az imperializmus, azaz birodalomépítés kora, mindent gyarmatosítanak, nagyhatalmak jöttek létre, nagyhatalmi ellentétek bontakoztak ki.

Anglia helyzete:

Anglia vezető hatalommá nőtte ki magát, a világ pénzügyi központja, vezető ipari hatalom, itt van a világ legnagyobb hadi és kereskedelmi flottája, óriási gyarmatbirodalommal rendelkezik(az Indiai-óceán melletti Kelet-afrikai és Dél-ázsiai területek), célja a saját gyarmatainak védelme és fejlesztése, fennhatósága alá tartozik a Gibraltár-szoros és a Szuezi-csatorna, Németországtól fél, egyik tagja az antant szövetségi rendszernek.

Franciaország helyzete:

Franciaország a XIX. század első felében nagyhatalom, 1871-ben, az olasz és a német egység kialakulásakor veszített a státuszából, neki is óriási gyarmatbirodalma van(pl. Marokkó, Tunézia), célja Németország meggyengítése, egyik tagja az antant szövetségnek.

Az antant szövetségi rendszernek három tagja van, Anglia, Franciaország és Oroszország. 1893-ban kötik az első szerződést, ez a francia-orosz megállapodás, majd 1904-ben megszületik a francia-angol megállapodás, végül 1907-ben az angol-orosz megegyezés.

Németország helyzete:

Bismarck a kancellár, gazdasága nagyon gyorsan fejlődik(ez ekkor Európa leggyorsabban fejlődő gazdasága), főleg az acél- és a vegyipar, amik stratégiailag fontos ágazatok voltak, bár ekkor még lemarad Angliától, de gyorsabban fejlődik, nincs gyarmatbirodalma, de akar gyarmatokat, ami ekkor már nem lehetséges háború nélkül, egyik tervük a német Közép-Európa terv(azaz a politikai céljuk), meg akarják szerezni Franciaország egy részét, Skandináviát, a Balkánt, Oroszország nyugati részét és a közel-keletet, stratégiai tervük erre a villámháborús Schliffen-terv volt(később ez nem válik be).

Osztrák-magyar monarchia helyzete:

Az Osztrák-magyar monarchia nagy területű és nagy népességű, de nem nemzetállam és nem egységes gazdaságilag, Szerbia egyesíteni akarta az összes délszlávot(a későbbi Jugoszlávia) Oroszország pánszlávizmusát követve, a KUK-n belül három szláv nemzetiség volt(szlovének, szerbek, horvátok), 1878-ban a monarchia okkupálja(megszállja) Bosznia-Hercegovinát, 1903-ban kitör a vámháború, Szerbiában puccsot hajtanak végre, megölik az osztrákpárti Obrenovicsot, a helyére az oroszpárti Kara Gyorgyevics kerül, 1908-ban a KUK annektálja(azaz a monarchiához csatolja) Bosznia-Hercegovinát, 1912-13-ban Szerbia az első és második Balkán-háborúban megerősödik.

Az első világháború kitörése

Ferenc József(osztrák császár és magyar király) trónörökösnek Ferenc Ferdinándot nevezi ki, aki ellen Szarajevóban egy hadgyakorlati látogatásakor merényletet követnek el és megölik(1914. VI. 28.), a merénylő Gavrilo Princip. Sem Ferenc József, sem Tisza István(a magyar miniszterelnök) nem akart háborút, mivel nem elég ütőképes az ország. Berlin nagyon erőszakos volt, egy 10 pontból álló ultimátumot küldtek Szarajevónak(1914. VII. 23.), ebből egyet nem fogadtak el, így 1914. VII. 28-án hadat üzentek Szerbiának, VIII. 1-én Németország hadat üzent Oroszországnak és Franciaországnak. Három front alakult ki: nyugati front(francia-német), keleti front(osztrák-orosz) és a déli front(osztrák-szerb), a Marne-folyónál a franciák megállítják a németeket és 4 évig tartó állóháború alakul ki, VIII. 17-én mozgósítanak az oroszok és megtámadják Poroszországot, betörnek Kelet-Poroszországba és Galíciába, az osztrák tábornokok Hindenburg és Lundendorf, Tannenbergnél és Mazurinál megállítják az oroszokat, itt is állóháború alakul ki, a déli fronton nem tudják elfoglalni Szerbiát, a Dráva-Száva-Duna vonalon is megmerevedik a front, keleten Königsbergnél vannak ütközetek, a német vezérkari főnök Moltke, megnyitják a negyedik frontot, ez a tengeren van, Helgolandnál 1914. VIII-ban az angolok legyőzik a németeket, Németország körbe van zárva, a Schliffen-terv nem válik be, 1915-ben Moltkét Falkenhaynra váltják le, aki a kimerítési taktikát alkalmazza(hatalmas csatákban kell kimeríteni az ellenfelet). Közben Európán kívül Japán lecsapott a német gyarmatokra(amiket megszereztek), Törökország 1914. X-ben belép a háborúba a központi hatalmak oldalán(Németország, Olaszország, KUK), 1914. telén leállnak a frontok.

A háború folytatása

1915-ben a Központi hatalmak a kezdeményező fél, taktikájuk az, hogy nyugaton védekeznek, keleten támadnak, a gorlicei  csatában 1915. V. 2-án áttörik az orosz frontot, behatolnak Oroszországba, a front keleti irányban eltolódik, 1915. I-II-ban és IX-X-ben Champagne-nál és Artoisnál voltak hatalmas csaták a nyugati fronton az antant támadásaival, Olaszország ebben az évben lép be, de az antant oldalán, jelentős csaták voltak az Isonzo-folyó környékén, a Balkánon 1915. X-ben a Szerbek megtámadják Jugoszláviát, Bulgária belép a háborúba, a központi hatalmak 1916-ra legyőzik Szerbiát.

Titkos szerződések

1915. IV-ban megkötik a londoni egyezményt(antant-Olaszország: ha Olaszország az antant oldalán belép, megkapja Dél-Tirolt, Triesztet, Isztriát és Dalmáciát), 1916. VIII-ban kötik a bukaresti egyezményt(ha Románia az antant oldalán belép, megkapja Erdélyt, Bukovinát és a Bánságot; Románia 1916. VIII-ban belép a háborúba)

Áttörési kísérletek, a háború és a háború vége

1916-ra a harcok áttevődnek nyugatra, jelentős csaták vannak Verdun környékén, a tengeren Jütlandnál(1916. V. 31- VI. 1.), keleten támadnak az oroszok(Bruszilov-offenzíva), a keleti front visszaáll az 1914-es állapotokra, 1916. őszén nyugaton a Somme-folyónál van jelentős csata, itt használnak először harci gázokat, harckocsit és repülőgépet, sehol nincs áttörés, a németek leváltják Falkenhaynt Hötzendorfra, megindítja a megsemmisítési taktikát(minden erőt egyszerre vetnek be), elfoglalják Romániát, 1916. végén az erőforrások a központi hatalmaknak jóval kisebb, mint az antantnak, Németország mindenről behozatalra szorul és ipari kapacitása a maximumon van, az antant korlátlan nyersanyagforrással rendelkezik és iparilag is korlátlanul bővíthet, 1916. XII-ben Németország megfogalmaz egy békeajánlatot, amit az antant elutasít, 1917-ben megindul a korlátlan tengeralattjáró háború(német taktika), elsüllyesztenek egy amerikai személyszállító hajót, az USA 1917. V. 6-án belép a háborúba, a kongresszus elfogadja az általános hadkötelezettségről szóló törvényt(USA), 1917. februárjában kitör az orosz polgári demokratikus forradalom, megdöntik a cári hatalmat, ideiglenes kormány alakul Kerenszkij vezetésével, aki folytatja a háborút, októberben Lenin vezetésével kitör a bolsevik forradalom, az oroszok és a németek béketárgyalásokat folytatnak, 1917. XII. - 1918. III. megkötik a Breszt-Litovszki békét, az oroszok kilépnek a háborúból, 1918. elején zajlik a második marne-i csata, a németek az oroszok kilépése után sem tudják áttörni a frontot, megérkeznek az amerikaiak, júliusban megindul az antant támadása, VIII. 8-án Amiensnél a németek súlyos vereséget szenvednek, délen az antant erők tömegesen szállnak partra a Balkánon, néhány nap alatt a bulgár sereg semmivé válik, a balkáni sereg parancsnoka d' Esperey, az olasz fronton is megindul a támadás, 1918. X. 26-27-én döntő áttörésre kerül sor, XI. 3-án Padovánál a KUK fegyverszünetet kér, XI. 9-én lemond II. Vilmos, XI. 11-én Németország is aláírja a fegyverszünetet.

A Párizs-környéki békék

A békeszerződések színhelye Párizs, időpontja 1919. I. 18., a konferencia feladata a hatalmi törekvéseket mérlegre téve megoldást találni a vitás kérdésekre és a nemzetközi jog pecsétjével ellátni a foganatosítandó és a már végrehajtott változtatásokat, a vesztesek nem vettek részt, a résztvevő államok a négy nagyhatalom("a négy nagy": USA - Wilson, Olaszország - Orlando, Britannia - Lloyd George, Franciaország - Clemenceau), ezeken kívül részt vett még Japán is(vele együtt "Ötösfogat"-nak hívták ezeket az államokat), létrejött egy úgynevezett tizek tanácsa(az öt nagyhatalom vezetői és a külügyminiszterek) és 58 bizottság, az USA döntőbíró szerepre készült, megfogalmazzák 14 pontban A népek önrendelkezési jogát(a nemzeti határok korrekt meghúzását jelenti), nem Európára, hanem a távol-keletre koncentrálnak, Franciaország elveszi Németországtól Elzászt és Lotaringiát, javasolja a KUK felbontását, Olaszország az erejéhez képest sokat akar, alig kap valamit, Nagy-Britannia nem ért egyet a franciákkal, egyensúlypolitikára törekszik.

A békék: Németországban Versailles-ban kötik meg a békét, elcsatolják Elzász-Lotaringiát, megkapja Belgiumot és Luxemburgot, Lengyelország megkapja Poznant, Németországról leválasztják Kelet-Poroszországot és korridort hoznak létre, a Saar-vidéket 15 évre elveszik Németországtól, a Rajna mentén fegyvermentes övezetet(demilitarizált zónát) hoznak létre, 30 milliárd aranymárkát kell jóvátételként fizetni, megtiltják Németország és Ausztria egyesítését, 100 ezer főben maximálják a német hadsereg nagyságát, nem gyárthatja a főbb fegyvernemeket(tengeralattjáró, repülő). Bulgáriával Neullynál kötnek békét, kisebb területi veszteségeket szenved, az osztrákokkal Saint-Germainben kötik meg a békét, megszűnik az Osztrák-magyar monarchia, a magyarokkal Trianonban kötik meg a békét, az ország 2/3-át elcsatolják, visszaállítják Lengyelországot, Törökországgal először Sevresnél kötnek békét, minden hódítását elveszik, lemond a szultán(VI. Mohamed), a törökök fellázadnak, 1922-ben új békét kötnek Lausanne-nál, Kemal-Atatürk pasa megalakítja a világi Törökországot, emellett megtiltják a nőknek a muzulmán viseletet, bevezetik a latin ábécét és a Gergely-naptárat.

Az első világháború végén megalakul a Népszövetség is, céljuk a világbéke.